Dacian Ciolos európai parlamenti képviselő, az USR-PLUS társelnöke nyerte meg a bukaresti kormányból kilépett, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), valamint a Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt (PLUS) fúziójából tavaly alakult párt interneten lebonyolított elnökválasztását.
A péntek este lezárult elnökválasztás második fordulójában Ciolos kevesebb mint két százalékponttal előzte meg ellenfelét, Dan Barnát, az USR-PLUS másik társelnökét. Mindkét jelölt a párt életképességének és belső demokráciájának jeleként értékelte a magas, csaknem 90 százalékos részvételt: a 44 ezer szavazati joggal rendelkező párttag közül több mint 38 ezren adták le voksukat.
de megválasztása nem jelenti azt, hogy megváltozna a párt álláspontja a bukaresti kormányválságot illetően.
A párt csak akkor tér vissza a jobbközép kormánykoalícióba, ha a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Florin Citu helyett más miniszterelnököt jelöl.
üdvözölte a két párt összeolvadásának kiteljesedését, hozzátéve, hogy részese akar lenni a közös építkezés folytatásának. Úgy vélekedett: a 2024-es választásokon az USR-PLUS válhat a legfontosabb erővé a román jobboldalon, és ez a párt adhatja Románia következő elnökét. Ciolos néhány órával a belső választás lezárása előtt pénteken úgy nyilatkozott: kész vállalni az elnökjelöltséget, de erről a 2023-as belső tisztújításon, a választási évet megelőzően kell döntenie a pártnak, és a legesélyesebb jelöltet kell indítania. Hozzátette: nincs olyan ambíciója, hogy – a koalíciós együttműködés helyreállítása esetén – a bukaresti kormányban vállaljon szerepet, inkább a párt megerősítésére összpontosítana.
Az 52 éves zilahi születésű, kertészmérnök végzetségű Ciolos 2010-2014 között mezőgazdasági és vidékfejlesztési uniós biztos volt a Manuel Barroso vezette Európai Bizottságban, 2015 novemberétől a 2016-os parlamenti választásokig pedig egy szakértői kormány élén román miniszterelnök.
Az internetnemzedék két romániai rendszerkritikus, korrupcióellenes jelszavakat hangoztató, a közélet megtisztulását hirdető pártja – a magát jobbközép alakulatként meghatározó, Dan Barna vezette USR és a centrista, Dacian Ciolos által alapított PLUS – tavaly augusztusban, a parlamenti választási kampány előtt döntött a teljes fúzióról, de már a 2019-es EP-választásokon és a romániai elnökválasztásokon is választási szövetségben, közös jelölteket támogatva vett részt.
Az USR-PLUS a parlamenti helyek 17 százalékát szerezte meg 2020 decemberében, és a 29 százalékos parlamenti súllyal rendelkező PNL-lel, illetve a 6,5 százalékos Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) közösen alakítottkormánykoalíciót. Az USR-PLUS miniszterei azonban több ízben nyílt konfliktusba kerültek Florin Citu liberális miniszterelnökkel.
Az egészségügyi miniszter leváltása miatt áprilisban kialakult első válságot még elsimította a koalíció, de amikor Citu az USR-PLUS ellenkezése dacára szeptember elején, a szövetség második miniszterét is leváltva, döntött az RMDSZ által kezdeményezett tízmilliárd eurós fejlesztési terv életbe léptetéséről, az USR-PLUS bizalmatlansági indítványt kezdeményezett, és kilépett a kormányból. A román parlamentben kedden voksolnak a Citu-kabinet megbuktatását célzó szociáldemokrata indítványról.
(MTI)
Fotó: Ludovic Marin / AFP
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
A volt román miniszterelnök posztja alatt elszabadultak az indulatok.
Huszonnégy órás őrizetbe került Marosvásárhely polgármestere, Soós Zoltán a román korrupcióellenes ügyészség vizsgálata miatt.
A kapitány is táncra perdült.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
