A lengyel alkotmánybíróság mai ülésén sem született döntés, ugyanakkor az alkotmánybíróság és az alapjogi biztos hivatalának jogászai éles vitába keveredtek az EU elsőbbségét illetően. A következő meghallgatás időpontja: október 7.
Hiába izgult az, aki mára várta a döntést arról, hogy a lengyel alkotmány, vagy az uniós szerződés- és intézményrendszer erősebb-e. Az alkotmánybíróság ma az ombudsmani hivatal jogászaival folytatott vitát jogelvekről, közel hat órán keresztül, s mivel nem sikerült dűlőre jutni,
Az ülés nem volt feszültségtől mentes: az alkotmánybíróság a jelen lévő alapjogi biztost kérdezte olyan elvi kérdésekben, mint a nemzetközi jog és a lengyel jogrend viszonya, valamint, hogy jogforrás-e (tehát a jogszabályokkal egyenértékű-e) az Európai Unió Bíróságának ítélete. Az alapjogi biztos álláspontja az volt, hogy a nemzetközi jog kötelező erővel bíró jogforrás, illetve, hogy habár az Európai Bíróság ítélete nem jogforrás, a tagállamokra nézve kötelező erővel bír.
A pengeváltás a két fél között azzal az alkotmánybíróság részéről feltett kérdéssel kezdődött, hogy
illetve egészen pontosan hol helyezhető el e bírói esetjog a jogforrási hierarchiában. A kérdést feltevő Krystyna Pawłowicz alkotmánybíró abban a tudatban tette fel ezt a kérdést, hogy az ombudsman erre a kérdésre nem tud egyértelmű választ adni.
Amellett, hogy az alkotmánybíróság azon következetes álláspontját hangoztatta, hogy az Európai Bíróság precedenseire nem lehet jogszabálynak tekinteni, konfliktust okozott az is, hogy az ombudsmani hivatal jogásza szerint az alkotmánybíróság nem biztosított elég időt számára arra, hogy kifejtse az álláspontját a félreértések elkerülése végett. Sérelmezte azt is, hogy az alkotmánybíróság részéről kérdező bíró elkezdett eldöntendő kérdéseket feltenni.
A 22-ei tárgyalási napon „új tények, új érvek” kerültek terítékre, így Julia Przyłębska, az alkotmánybíróság elnöke az eljárás halasztása mellett döntött.
Az alkotmánybíróság alapjául Mateusz Morawiecki miniszterelnök indítványa szolgál. Morawiecki nem kért mást az alkotmánybíróságtól, mint hogy egyszer s mindenkorra zárja le a konfliktust az uniós jogrend és a lengyel alkotmány között. Megjegyzendő, hogy annak kimondásával, hogy a lengyel alkotmány elsőbbséget élvez bárminemű nemzetközi jogszabállyal, így az EU jogrendjével szemben is, a taláros testület lényegében a meglévő gyakorlatát erősítené meg.
Igaz, abban a határozatban inkább az alaptörvény jelentőségére helyezte a hangsúlyt azt kimondva, hogy az a Lengyel Köztársaság „legfőbb törvénye”, amely kötelező érvényű minden nemzetközi szerződésre – így az uniós jogra – nézve is. Erre tekintettel akkor a testület arra a következtetésre jutott, hogy elméleti szinten helyénvaló az uniós rendeletek alkotmánnyal való összhangjának a felülvizsgálata.
A miniszterelnök 2021. március 29-én kelt, 129 oldalas indítványában az alkotmánybírósághoz fordult abból a célból, hogy a testület döntsön arról, hogy az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) bizonyos rendelkezései összhangban vannak-e a lengyel alkotmánnyal. A miniszterelnök az EUSZ azon rendelkezéseinek átvilágítását kéri, amelyek az Európai Unió Bíróságának hatáskörét (19. cikk), illetve a tagállamok lojális együttműködését, illetve szuverenitásának jelentőségét (4.cikk) rögzítik.
Elmondható tehát, hogy
Az ügy közvetlen előzménye, hogy az Európai Bíróság 2021. márciusi ítéletében Lengyelországot a lengyel igazságszolgáltatási igazgatás (egészen pontosan a lengyel legfelsőbb bíróság és a nemzeti igazságszolgáltatási tanács) működése miatt marasztalta el. Ezzel a kormányzat álláspontja szerint Lengyelország belügyeibe való olyan szintű beavatkozás, amelyet az Európai Unió szerződései nem tesznek lehetővé az EU csúcsintézményei számára.
Eredetileg Szeptember 22-ére ígérte a lengyel alkotmánybíróság (Trybunał Konstytucyjny, TK), hogy döntést hoz abban a kérdésben, hogy az EU és a lengyel alkotmány viszonyában melyik jogrend a domináns. Az ügyet azonban ezt a dátumot megelőzően is halasztások terhelték. Sokan végleges döntést augusztus végére vártak, az augusztus 31-ei csúszást azonban szintén egy eljárási indítvány okozta (megjegyzendő, hogy júliusban is halasztások sora következett be). Ennek kapcsán Julia Przyłębska, az alkotmánybíróság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az indítványok hátráltatják az alkotmánybíróság munkáját.
Kép: STR / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Dobozi Gergely
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
A tanulmányból azt vonta le a szerző, hogy a „populisták” nem tudnak gazdaságilag eredményesek lenni, mert a nacionalizmus és protekcionizmus bezárkózással jár.
A harctéren érdemben helytállni mégsem csak Facebook-profilok kezeléséből áll majd.
„Több és élesebb eszközt akarunk a nem megfelelően viselkedő országokkal szemben” – mondta Magdalena Andersson.
Az Európai Bizottság elnöke nem győzte magasztalni Magyarországot.
A lengyel miniszterelnök kritizálta lapunkat, amire Szalai Zoltán lapigazgató reagált.
A válogatott hátvédje nagyon örül, hogy jövőre az olasz első osztályban szerepelhet, szeretné megnyerni a másodosztályú bajnokságot, de még ennél is jobban szeretne részt venni az Eb-n, és úgy érzi, va esélye bekerülni Rossi keretébe.
A Nemzeti Színház főigazgatója a színházzal kapcsolatos helyzetet is tisztázta.
