Niall Ferguson történész szerint nincsenek véletlenszerű katasztrófák, bekövetkezésükben pedig általában a politika és a társadalom is kiemelt szerepet játszanak.
Fotó: HENNING KAISER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Ferguson legújabb könyvében a történelem szemüvegén keresztül vizsgálja a mesterséges és a természeti katasztrófákat. A könyv apropóját a koronavírus-járvány adta, ami arra ösztönözte a skót származású kutatót, hogy az emberiség történelme során lezajlott katasztrófák politikai, gazdasági és társadalmi kontextusait elemezze. A szerző alaptézise, hogy a katasztrófák igen ritkán következnek be véletlenszerűen, és még ritkábban úgy, hogy az ember nem játszik bennük valamilyen szerepet. Elég csak egy vulkánkitörésre gondolni, ami önmagában egy természeti jelenségnek számít,
A történész úgy véli, a Földet és az emberiséget ért katasztrófákat két nagy kategóriába szokták sorolni (természetes és mesterséges), miközben egy világjárvány – ahogy más csapások is – alapvetően két tényezőből áll. Az egyik az új kórokozó megjelenése, míg a másik az a közösségi háló, amit a vírus meg tud támadni. Ha csak magát a vírust vizsgáljuk, nem tudjuk felmérni a fertőzés mértékét: ehhez azt a közösségi kapcsolatrendszert is fel kell deríteni, amely a kórokozó lehetséges útját tárja elénk. Egy járvány továbbá az államokat is kihívás elé állítja:
A kutató a történelmi áttekintést a teológiától indítja, a világvége eljövetelének gondolata ugyanis közel egyidős a keresztény tanításokkal. Ugyanakkor az apokalipszis víziója más vallásokban is jelen van, így az iszlám, a hinduizmus és buddhizmus is kitér rá. Sőt, még a vallások szerepét átértelmezni, átvenni próbáló marxizmusba is megjelenik a „vég” – ezt a kapitalizmus világkörüli bukása testesíti meg –, amit a kommunista utópia vált fel.
ezért radikális gazdasági reformokat követelnek. Ferguson azonban hangsúlyozza, igazán mégsem a világvégétől kellene tartanuk – ami sok fiatal klímaharcos bánatára nem akar menetrend szerint teljesülni –, hanem azon katasztrófáktól, amelyeket a többség túlél.
Könnyebb lenne az emberek és az államok dolga, ha a történelmi folyamatok tudományos elemezével képesek lennénk bizonyossággal előre jelezni a katasztrófákat – a történész szerint ez viszont nem lehetséges. Egyrészt az elméletek és modellek tapasztalatait az emberek nem hallják meg, de miért is tennék, ha egyszer a prognózisok pont a lényegről nem beszélnek: nem tudják megítélni, pontosan mikor is következik be egy katasztrófa.
illetve annál nagyobb lesz a valószínűsége annak is, hogy a bekövetkező katasztrófa láncreakcióhoz vezet. Elég csak a koronavírus-járvány egészségügyi kihívásának gazdaságra és társadalomra mért hatásaira gondolni.
A szerző ugyanakkor a katasztrófák tulajdonságainak részletes elemzésével nem arra készteti az olvasót, hogy hagyja a kihívásokat megoldatlanul. Hanem arra sarkall, hogy
Ehhez az államok és politikai-társadalmi rendszerük ellenállóképességén kell javítani. Mindezt csak úgy lehet, ha Tajvan és Dél-Korea sikeres járványkezelésből kiindulva belátjuk, hogy a nyugati országok a bürokrácia miatt nem tudtak hatékonyan fellépni a koronavírus ellen. Továbbá a közösségi médiumok információáramlásban játszott szerepét is szabályozni kell, mivel az online platformok az álhírek felnagyításával megakadályozták, hogy a politikai rendszeren túl a többségi társadalom is időben alkalmazkodni tudjon a megváltozott körülményekhez.
Niall Ferguson: Doom: The Politics of Catastrophe. 2021. Penguin Press.
Borítókép: Pieter Bruegel: A halál diadala (1562) Forrás: wikipedia.hu
A könyvajánló szerzője a Mathias Corvinus Collegium (MCC) senior kutatója.
1845-ben az írek úgy hitték, a krumpli örökre megoldja az éhséget, aztán egy gombabetegség milliókat taszított nyomorba és halálba. Ugyanezért egészen más egy tengerparti országnak azt mondani, hogy ne vegyen orosz olajat, mint egy Magyarországhoz hasonló szárazföldi államnak. A mi esetünkben az egyik létfontosságú csapot kellene elzárni.
A háború kirobbanásával egy nukleáris erőműnek otthont adó apró ukrán a településnek nehéz kérdéseket kellett feltenni: mi történik, ha az oroszok célba veszik az ottani erőművet?
Ha a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyja az ítéletet, akár több milliárd dollárnyi vámbevételt kellene visszafizetni.
A pilóta életét vesztette, civil áldozatok nincsenek.
A CEU épületében egyesek még koccinthatnak is a volt német kancellárral a könyvbemutatóját követően.
A megmozdulás egyik szervezője korábban nemcsak a Soros-egyetem érdekében petíciózott, de még a járványvédelmi korlátozások ellen agitált.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a világ biztonsági helyzete a második világháború lezárása óta nem volt olyan súlyos, mint most.
Nem bírtak magukkal a Kolozsvári U szurkolói, miután csapatuk vereséget szenvedett az FK Csíkszeredától.
