"John Ruggie harvardi professzor, az ENSZ üzleti világának és emberi jogok terén megalkotott alapelveinek (United Nations Guiding Principles on Business and Human Rights; a továbbiakban: UNGPs) szellemi atyja szeptember 16. napján örökre lehunyta szemét. Megadatott a megtiszteltetés, hogy személyesen találkozhattam és beszélhettem vele az ENSZ üzleti világ és emberi jogok kapcsolatát tárgyaló éves genfi fórumain. Interjúbeszélgetésünk pedig tervben volt.
John Ruggie elsősorban kiváló professzor, kutató, akadémikus volt, aki a Columbia, majd a Harvard Egyetemen generációkat tanított és mentorált a nemzetközi kapcsolatok és az emberi jogok dinamikusan fejlődő tudományában. Keze alatt tekintélyes kutatói és tanári közösség nőtt fel. Öröksége azonban nem csak a szociál-konstruktivista elméletet képviselő tankönyvek és olvasmányos kézikönyvek, mint amilyen például a Just Business című könyv lapjain vagy a tanítványok tudásában és lelkében él tovább. Legnagyobb tehetsége ugyanis abban rejlett, hogy kompromisszum és koalícióteremtő készségének köszönhetően úttörő és innovatív elméleti téziseit képes volt a gyakorlatba átültetni, és reformerhez méltóan kézzel fogható eredményekre fordítani. Tette mindezt egy olyan újszerű dilemmákkal teli területen, mint az üzleti világ és emberi jogok kapcsolata, amelynek kihívásaival nap, mint nap világszerte szembesülünk.
Három évtizede szinte mindenütt kétkedéssel fogadták, ha valaki azt vetette fel, hogy az üzleti világ szereplői hatást gyakorolnak az emberi jogokra, és éppen ezért indokolt emberi jogi kötelezettségeikről gondolkodni. John Ruggie tudta, hogy ez nincsen így, és felismerte, hogy a berlini fal leomlását követő korszak nem a történelem végét hozza el, hanem egy olyan neoliberális felfogást követő gazdasági globalizációba torkollik, amely rendkívüli egyenlőtlenséget, valamint az államok gazdasági szuverenitásának és közérdekvédelmi szabályozásának erózióját eredményezi. Jól tudta, hogy a nemzetközi gazdasági jogi szabályrendszer féloldalassága ehhez vezet. Kofi Annan ENSZ Főtitkár fordult hozzá tanácsért és vezetésért ezen a területen, akinek először a stratégiai tervezésben segített. Később az üzleti világ és emberi jogok kapcsolatát érintő terület különmegbízottjaként azt a feladatot kapta, hogy a hosszú évtizedek óta sikertelen nemzetközi jogalkotási törekvéseket kimozdítsa a holtpontról. Erre pedig nagy szükség volt, illetve van, mert példák hosszú sora bizonyítja, hogy a transznacionális ellátási láncok, illetve az utóbbi évtized során megerősödő platform alapú vállalatok működése súlyos emberi jogi és környezeti jogsértések elkövetésével is összefüggésbe hozható, amelyek esetén ráadusul nem biztosított a hatékony jogorvoslat.