A litván parlament jóváhagyta a határvédelemben segédkező hadsereg hatásköreinek bővítését. Litvánia 500 km hosszú kerítést épít, hogy megakadályozza az illegális migrációt.
Jóváhagyta a migrációs válság miatt a határvédelemben közreműködő katonák hatáskörének bővítését keddi rendkívüli ülésén a litván parlament. Arvydas Anusauskas védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a további hatáskörökkel csak azokat a katonákat ruházzák fel, akik részt vesznek a különleges feladatok ellátásában az illegális bevándorlás miatt nemrég bevezetett rendkívüli helyzetnek megfelelően.
A határvédelemben segédkező katonák ennek értelmében jogosultak, hogy okmányokat ellenőrizzenek, embereket és járműveket vizsgáljanak át, és eljárjanak azokkal szemben, akik nem hajlandóak alávetni magukat utasításaiknak, illetve őrizetbe vehessék őket. Ezenkívül
Valdemaras Rupsys vezérkari főnök közlése szerint több mint ezer katonát küldtek a belügyminisztérium közvetítésével a határhoz. A katonák részt vesznek a járőrözésben, a Pabrade városában található regisztrációs központ védelmében, mely szálláshelyként is szolgál illegális bevándorlók számára, táborok építésében a migránsok számára, valamint szögesdrót kerítés felhúzásában.
Litvánia több mint 500 kilométeres szakaszon szándékozik drótkerítést építeni a Fehéroroszországgal közös, körülbelül 680 kilométer hosszú határ mentén. Litvánia és Lengyelország azzal vádolja Fehéroroszországot, hogy „hibrid háborút” folytat az illegális bevándorlók átengedésével. Litvánia szerint Minszk azért teszi ezt, mert menedékjogot adott fehérorosz másként gondolkodóknak, köztük Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezetőnek.
Május végén Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök figyelmeztetett: országa eddig feltartóztatta a szomszédos államba tartó migránsokat, de a nyugati politikai nyomás miatt elgondolkodik azon, hogy érdemes-e ezt a gyakorlatot folytatnia. Ugyanakkor közölte, hogy Fehéroroszország nem lesz „gyűjtőhelye” az afrikai és közel-keleti bevándorlóknak.
(MTI)
Kép: Illegális bevándorlók a litvániai Vydeniai migránstáborban 2021. augusztus 2-án. MTI/EPA/Toms Kalnins
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
A lengyel miniszterelnök „keserű elégtételt” érez amiatt, hogy az Oroszországról és a „rendkívül hétköznapi” Putyinról szóló, éveken át hangoztatott figyelmeztetései beigazolódtak.
A közlemény szerint a külügyminiszter ezzel arra reagált, hogy Donald Tusk pártja kongresszusán elmondott beszédében magyar vonatkozással is élt.
„A legnagyobb problémát a lengyelek szabadsága jelenti” – mondta Tusk a PiS-ről.
Milliárdok mennek el a segélyezésükre, közben Ukrajna kiürül.
Belenyúlt a sorsolásba a magyar válogatott.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
