Iskolai késelések Kínában is történtek nemrég, pedig állítólag kirekesztették a nyugati dekadenciát
A hazugság lényege, hogy mire használják ezeket a valós problémákat: keleti orientáció, jogállamlebontás, feudálkapitalista önkény.
Kína ellenzi a burmai rezsimet sújtó szankciók bevezetését, miközben a mianmari tüntetők forradalmi tavaszt hirdetnek az országban.
Kína ENSZ-nagykövete hétfőn arra hívta fel a figyelmet, hogy Mianmarban akár polgárháború is kialakulhat, ha nem sikerül diplomáciai úton rendezni a február óta zajló konfliktust a hadsereg és a katonai hatalom ellen tiltakozók között – írja az AP.
Zhang Jun arra is figyelmeztetett, hogy „minden helytelen kezelés” további feszültséghez vezethet Mianmarban.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken határozottan támogatta a délkelet-ázsiai nemzetek szervezetének az erőszak azonnali leállítására irányuló felhívásait. A tanács ismét követelte a demokrácia helyreállítását és az összes fogvatartott szabadon bocsátását, beleértve Aung Szan Szu Kjít is, és elítélte a békés tüntetők elleni erőszak alkalmazását valamint több száz civil halálát.
Kína támogatja a diplomáciai erőfeszítéseket, de nem akar szanciókat
Zhang, Mianmart „baráti szomszédként” jellemezte és határozottan támogatta az ASEAN néven ismert Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége és az ENSZ mianmari különmegbízottja, Christine Schraner Burgener diplomáciai erőfeszítéseit, valamint reményét fejezte ki, hogy a tárgyalások eredményeket hoznak ugyanakkor
kijelentette, hogy „Kína nem támogatja szankciók bevezetését”.
„Valójában kedvezőbb környezetet kell megteremtenünk ahhoz, hogy az ország normalizálódjon, és az alkotmányos és jogi keretek között az érintett politikai pártok közötti párbeszéd révén politikai megoldást találjunk” – mondta, osztva a többi ország aggályait azt ileltően, hogy a fellángoló etnikai konfliktusok és a demokratikus erők katonai elnyomása polgárháborúhoz vezethet.
„Hasonló aggályaink vannak nekünk is, de hisszük, hogy diplomáciai erőfeszítésekkel elkerülhetjük a feszültség további fokozódását” – mondta Kína ENSZT nagykövete.
„A feszültség további fokozódásával nagyobb lesz a konfrontáció, nagyobb konfrontációval több az erőszak, több erőszakkal több az áldozat, és akkor a rossz irányba haladhatunk tovább. Ez akár polgárháborút is jelenthet.”– fogalmazott.
Mindeközben tovább folynak a zavargások Burmában
Ezrek tüntettek vasárnap több mianmari városban a katonai junta ellen, Rangunban a többségében fiatal tiltakozók „forradalmi tavaszt” sürgettek. A megmozdulások elleni rendőri fellépésben legalább öt ember életét vesztette. Két embert a kelet-mianmari San államban lőttek agyon, egyet az északi Kacsin államban, ketten a szomszédos Szagaingban haltak meg.
A véres megtorlás ellenére, amelyben eddig több mint hétszázan haltak meg a Nobel-békedíjas Aung Szan Szjú Kjí vezette, törvényesen megválasztott polgári kormányzat elleni februári államcsíny óta, mindennaposak a tüntetések,
az illegalitásba kényszerült ellenzék pedig árnyékkormányt alakított. A délkelet-ázsiai ország legnagyobb városában, Rangunban is lecsaptak vasárnap a rendvédelmi erők a tüntetőkre. A Politikai Foglyokat Segítő Egyesület (AAPP) civil szervezet adatai szerint legalább 759 embert öltek meg és több mint 4500 embert vettek őrizetbe a február 1-i puccs óta. A junta adatai szerint 258 tüntető, 17 rendőr és hét katona halt meg.
(MTI/AFP/dpa/Reuters/Kyodo/ANSA/AP)
Fotó: MTI/EPA