Az amerikai külügyminiszter az Északi-sarkvidék militarizálásának elkerülésére szólította fel Oroszországot kedden Reykjavíkban.
„Oroszország a nemzetközi joggal összeegyeztethetetlen tengeri követeléseket támaszt, különösképpen az északi-tengeri útvonalon haladó külföldi hajókra vonatkozó szabályozások tekintetében” – hangsúlyozta Blinken az izlandi külügyminiszterrel, Gudlaugur Thór Thórdarsonnal közös sajtótájékoztatóján.
Washingtont aggasztja a fokozott militarizáció
Az Egyesült Államok korábban azzal vádolta meg Oroszországot, hogy engedélykötelessé tette külföldi hajók számára az áthaladást az Északi-sarkvidéken. Moszkva megerősítette katonai jelenlétét az arktiszi partvidéken, és nagyravágyó tervei között szerepel több kikötő építése az úgynevezett északi-tengeri útvonal mentén.
Ezek a tevékenységek „növelik a balesetek és a tévedések kockázatát, miközben aláássák a térség békés és fenntartható jövőjének közös célját” – magyarázata.
Lavrov: Oroszország törvényes és legitim tevékenységet folytat
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn hangsúlyozta, hogy Oroszország törvényes és legitim katonai tevékenységet folytat a sarkkörön túli saját területein. Rámutatott: Oroszország javaslatot tett arra, hogy az Északi Tanács tagállamai hívjanak össze katonai szakértői szintű tanácskozást, amely elősegítheti az érintett országok vezérkari főnökei közötti, hét évvel ezelőtt felfüggesztett rendszeres konzultációk felújítását. Moszkva szerint bármiféle feszültséget kezelni lehet ezeken a kereteken belül.
Blinken csütörtökön az izlandi fővárosban találkozik Szergej Lavrovval, az orosz diplomácia vezetőjével az Északi-sarkvidéki Tanács külügyminiszteri ülésének keretében. A tanácskozáson Oroszország átveszi Izlandtól az elnöki tisztséget a következő két évre. Az amerikai külügyminiszter egyúttal hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok változatlanul diplomáciai úton törekszik kiutat találni a palesztin-izraeli konfliktusból.
Az a célunk, hogy amilyen gyorsan csak lehet, megtörjük az erőszakspirált” – mutatott rá.
Ezt követően lehet csak elkezdeni a stabilitás felépítésén dolgozni, amelyet az izraeli és a palesztin lakosság is megszolgált – tette hozzá.
A tárcavezető Washingtonnak a Biztonsági Tanácsban folytatott tevékenységét firtató újságírói kérdésre válaszolva elmondta: bár az Egyesült Államok megakadályozta, hogy a testület nyilatkozatot fogadjon el a konfliktus kérdésében, az amerikai kormány „hangtalan, de nagyon intenzív diplomáciai munkát” folytat a háttérben, és nem akadályozza az ENSZ diplomáciai tevékenységét sem. A Biztonsági Tanács kedden tartja negyedik rendkívüli ülését a közel-keleti konfliktus ügyében.
(MTI, Reuters)
Fotó: MTI/AP/AFP pool/Saul Loeb
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyon durva támadás Magyarország szuverenitásával szemben”.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
Újabb dróntámadásról számolt be a Gazprom.
A körülmények egyelőre nem teljesen tisztázottak, az ukrán hadsereg néma maradt.
Az már biztos, hogy a keresett személyt őrizetbe veszik, a kérdés csak az, hogy a nyomozás néhány napig vagy hónapokig tart-e.
A külgazdasági- és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna évek óta nem titkolja, hogy el akarja zárni Európát az olcsó orosz energiahordozóktól.
