Magdeburgi terrortámadás: magyarázkodik a német belügyminiszter
A terrortámadás után gyorsabb intézkedéseket és szigorúbb biztonsági szabályokat sürget a német kormány.
A kancellár elismerte felelősségét, visszavonta a nagy húsvéti zárlatot. Mégsem kerül vesztegzár alá Németország.
A kancellár kiemelte, hogy egyedül őt terheli a felelősség a húsvéti járványügyi zárlat ügyében, és vállalja is ezt a felelősséget a sok tisztázatlan jogi és szervezési kérdés miatt hibás döntésért.
„Ez a hiba kizárólag és egyedül az én hibám”
– mondta Angela Merkel a hivatalában tett rendkívüli sajtónyilatkozatában.
Kifejtette, hogy mindenképpen fel kell tartóztatni a koronavírus-járvány harmadik hullámát, de húsvétig nem lehet kellőképpen elrendezni például a zárlat napjaira járó fizetés kérdését. A döntés visszavonása tovább növeli a bizonytalanságot, amiért „bocsánatot kérek a polgároktól” – mondta Angela Merkel.
Erősödik a harmadik hullám
Hangsúlyozta, hogy az ötnapos országos járványügyi zárlat nélkül is van elég eszköz a védekezéshez, legfőképpen az úgynevezett vészfékrendszer, amelyet kiegészítettek új elemekkel, köztük a kijárási tilalom bevezetésének és a maszkviselési kötelezettség kiterjesztésének lehetőségével. A szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői kedd hajnalban állapodtak meg arról, hogy az április 1-jétől 5-ig tartó időszakra országos zárlatot rendelnek el a SARS-CoV-2 brit mutációjának feltartóztatására.
Kedd óta tovább erősödött a járvány harmadik hulláma. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) adatai szerint 24 óra alatt 15 813 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez csaknem húszszázalékos növekedés az egy héttel korábbi 13 435-höz képest. Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 2 690 523 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t.
A vészfék-rendszer
A vírus által okozott betegséggel (Covid-19) összefüggésben egy nap alatt 248 halálesetet jegyeztek fel, így 75 212-re emelkedett a járvány németországi áldozatainak száma. A vészféknek nevezett rendszer lényege, hogy vissza kell állítani a második hullám enyhülése révén március elején felfüggesztett korlátozásokat azokban a tartományokban, járásokban vagy városokban, amelyekben tartósan, egymás után három nap száz fölött van az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, vagyis a megelőző hét napon regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma. Az RKI adatai szerint a hétnapi fertőzésgyakoriság országos szinten már vasárnap átlépte a 100-as határértéket, és szerda reggel 108,14-en állt.
(MTI)
Fotó: MTI