Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
A tavalyi évben a Németországba érkező migránsok több mint a fele nem tudott személyazonosító okmányt felmutatni. Egyesek szerint ennek oka, hogy így a migránsok nagyobb eséllyel maradhatnak az országban. ugyanis mindaddig, amíg egy migráns helyzete nem tisztázott, a származási ország nem köteles visszafogadni az illetőt.
Minden második Németországba érkező bevándorló útlevél nélkül próbál szerencsét – írja a Die Welt. Ez azt jelenti, hogy a menedékkérők jelentős része a tavalyi évben nem volt képes papírokkal alátámasztani sem a nevét, sem a születési idejét, sem pedig az állampolgárságát. A lap szerint a migránsok tudatosan döntenek úgy, hogy nem fedik fel valódi személyazonosságukat: így ugyanis nagyobb az esélye annak, hogy Németországban maradhatnak.
”„2020-ban a 18 éven felüli, igazolványok nélkül Németországban menedékkérelemért a hatóságokhoz folyamodó személyek aránya 51.8 százalék volt”
– jelentette a szövetségi belügyminisztérium Linda Teuteberg szabadságpárti politikus kérdésére válaszolva.
A kérdést Teuteberg annak kapcsán intézte a belügyi tárcához, hogy a belügyminisztérium adatai szerint a tavalyi évben Németországban tovább növekedett a baloldali szélsőségekhez köthető bűnelkövetések száma (ezzel együtt a jobboldali extrémizmus és az iszlamizmus térhódítása is megfigyelhető).
Összehasonlításképpen, a szövetségi bevándorlási hivatal közlése szerint 2019-ben a papír nélkül Németországba érkező migránsok száma még 49 százalék volt, míg 2017-ben a 61 százalékot is majdnem elérte ez a szám.
A Die Welt értesülései szerint a parlament kérésére a szövetségi kormány több lehetséges indokot is felhozott a jelenség magyarázatára. A kormányzat így például magyarázatként például a papírok menekülés közbeni elveszítését, a származási országban működő regisztrációs rendszer alacsony minőségét, és az emberkereskedők magatartását említik.
Ami figyelemreméltó, hogy a kormány feltételezi azt is, hogy bizonyos migránsoknak kifejezetten szándékában állhat megválni az okmányaitól, a személyazonosító igazolványok hiánya ugyanis paradox módon
Mindaddig ugyanis, amíg a származási ország nem igazolja, hogy az adott migráns az ő kötelékéhez tartozik – tehát mindaddig, amíg ez kétségbe vonható –, a migráns Németországban kaphat szállást. A Die Welt fontosnak tartja rögzíteni, hogy ez amellett, hogy nyilvánvalóan a migráns érdeke is, a származási ország számára is vonzó alternatívája lehet az elismerésnek. Ahogy azt a lap is írja, sok esetben a származási országnak egyszerűen nem áll szándékában visszafogadni az útnak indult, Európába papírok nélkül érkező bevándorlót.
A magazin a belügyminisztériumtól származó adatokra alapozva állítja, hogy a legtöbben Nigériából, Szomáliából és Gambiából érkeznek papírok nélkül:
Őket követik a pakisztániak (81 százalék) és az afgánok (78 százalék). A lap megjegyzi, hogy a Törökországból Németországba érkező bevándorlók között is nagy arányban (21 százalék) képviseltetik magukat azok, akik képtelenek igazolni személyazonosságukat.
A kormányzat hozzáteszi, hogy a fenti gyakorlatot nagyon nehéz bizonyítani. Ezt a következtetést vonják el azonban abból, hogy a hatóságok rendszeresen találnak személyazonosításra alkalmas okmányokat olyan helyeken, ahová bizonyosan nem valók (például repülőgépek mellékhelyiségeiben, a toalettcsészében elhelyezve).
A német szövetségi belügyminisztérium továbbá beszámol arról is, hogy a korábbi évekhez képest általánosságban kisebb a Németországban első alkalommal bevándorlási kérelemmel élő migránsok száma: miközben 2019-ben 142.509-en folyamodtak menedékkérelemmel a német hatóságokhoz, ez a szám 2020-ban 102.581 fő volt.
Fotó: ARMIN WEIGEL / DPA / AFP