Fontos a közép-európai látásmód megjelenítése – beszélgetés Szilágyi Ede Jánossal

Sokat hallhatunk mostanság arról, hogy nagy szükség van a közép-európai országok közös szellemi gondolkodásának a serkentésére. Milyen feladatokat vállal ebben a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet?

A Mádl Ferenc Intézet 2019-es megalakulása óta már több külföldi tudományos szervezettel is felvette a kapcsolatot. Ezen szervezetek között van francia, német vagy éppen görög székhelyű, nemzetközi szinten is elismert tudományos intézmény. Ugyanakkor

Ezért például 2020 nyarán kétoldalú együttműködési keretmegállapodást írtunk alá a varsói székhelyű Igazságügyi Intézettel (IWS). A lengyel kollégákkal azóta is szoros szakmai kapcsolatot ápolunk, és már számos formában segítettük is egymás munkáját.

Emellett fontosnak tartom megjegyezni, hogy már hosszabb ideje szó van a visegrádi összehasonlító jogi intézet felállításáról. Ez eredetileg egy cseh kezdeményezés, a megvalósítás ugyanakkor még várat magára. 2020 októberében a magyar kormány egy egészen más formájú tudományos együttműködés koordinálására kérte fel a Mádl Ferenc Intézetet. Ez nem igényli kormányok, országok közös döntését vagy formális bevonását ahhoz, hogy a kutatók szorosabban együttműködhessenek. Bármely régiónkbeli kutató saját egyéni kutatói döntése eredményeként válhat az úgynevezett Professzori Hálózat tagjává. Emellett fontos látni, hogy a Professzori Hálózat már az eredeti kormánydöntés alapján is jóval tágabb körre terjedt ki, mint a visegrádi országok. 2021-ben ezt az elnevezésben is egyértelműsítette a hazai kormányzat, és végül így lett ezen együttműködési forma jelzője a „közép-európai”.

Mi jelent ez pontosan és milyen fő céllal alakul meg a Professzori Hálózat?

E kezdeményezés a térségbeli országok közötti összehasonlító jogtudományi kapcsolatok és együttműködés fejlesztése érdekében jött létre. Céljai közé tartozik, hogy olyan közép-európai szakmai közösséget és tudásbázist teremtsen, amely a régió sajátos látásmódját és értékeit képes megjeleníteni és közvetíteni. Emellett a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet irányításával támogatja a térség fiatal jogász-kutatói szakmai előrehaladását, és doktori (PhD) képzését.

Ez a hálózat fórumot kínál ahhoz, hogy a közélet számára is érdekes témákban ismerhessük meg a bevont szakértői kör véleményét. A hálózat másik pillérét jelentő Junior Program a PhD-képzési elemen túl magában foglal majd egy gyakornoki programot is, aminek keretében a közép-európai országokból érkező gyakornokok a Mádl Ferenc Intézet jogösszehasonlító tevékenységébe nyerhetnek bepillantást, illetve az ott folyó munkába kapcsolódhatnak be. A Junior Program oktatási részébe szintén szeretnénk más országok neves jogi oktatóit bevonni, és azt reméljük, hogy a közös munka eredményeként értékes és hasznos oktatási anyagok születnek majd. Fontos emellett megemlíteni, hogy a Professzori Hálózat és a Junior Program munkanyelve egyaránt az angol, és a résztvevői kör sokszínűsége okán igazán gazdag és értékes eredményekre számítunk. Bizakodóak vagyunk a tekintetben is, hogy a program tudományos értelemben is egyedülálló lesz, amely így nemcsak a közélet számára lehet gazdagító, de a nemzetközi akadémiai életben is érdemes lesz rá odafigyelni.

Milyen főbb keretek között valósul meg az együttműködés és ebben milyen szerep jut a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek?

A Professzori Hálózat részeként 2021 januárjától négy kutatócsoportot állítottunk fel, és hét országból kértünk fel kutatókat. Nagy örömre ad okot, hogy minden érintett szomszédos, illetve régióbeli országból éltek a lehetőséggel. E kutatócsoportokban jelenleg több mint 30 kutató tevékenykedik. A felkérések konkrét kutatási témára, feladatra szólnak, amelynek kapcsán tudományos konferenciák megszervezését, szakcikkek illetve -könyvek publikálását tervezzük, de egyetemi hallgatók számára is lehetőség nyílik majd előadások szervezésére. Reményeink szerint idén ősszel sikerülhet beindítani a Junior Programot is, amelynek keretében egyrészt magas színvonalú kutatóképzés, másrészt pedig gyakornoki képzés is megvalósul. Közép-európai és magyar végzettek is jelentkezhetnek majd a tudományos doktori képzésre, és az őket fogadó témavezetők, illetve oktatók is hasonlóképpen lehetnek magyarok, vagy külföldiek. A Mádl Ferenc Intézet szerepe alapvetően a keretek biztosítására terjed ki a Professzori Hálózat esetében, a Junior Program esetében viszont már mint gyakornoki képzőhely is megjelenünk, és a doktori képzés tananyagának kialakításában is közreműködünk.

Ezen együttműködések során milyen főbb témákat karol fel a Professzori Hálózat? Milyen szempontok játszanak szerepet a témák kiválasztásában?

A Professzori Hálózat témái már tavaly ősszel körvonalazódtak. Ezek alapján a négy kutatócsoport kutatási területei a következőképpen alakultak: a családok védelmének jogi keretei, a lelkiismereti- és vallásszabadság, a közösségi média és véleménynyilvánítási szabadság, valamint az alapjogok értelmezésének európai keretei. Ezek a kérdések tudományos szempontból rendkívül tanulságosnak ígérkeznek, de elnézve az utóbbi idők eseményeit, – így például a közösségi média feltételezetten erős szerepét az amerikai elnökválasztásban,

– úgy gondolom, önmagáért beszél közéleti időszerűségük is.

Miért tartja fontosnak, hogy közös gondolkodás induljon meg a közép-európai országok jogászprofesszorai között?

A Professzori Hálózat és Junior Program mögött az az elgondolás áll, hogy a közép-európai régióban vannak bizonyos sajátosságok, amelyek ezen országok alkotmányos hagyományait, jogi kultúráját jellemzik.

és közülük némelyet akár még példaként is előtárni mások számára. Azt reméljük, hogy a Professzori Hálózat kutatásai rávilágítanak ezen értékekre. Emellett azt is reméljük, hogy mindez serkentőleg hat és hozzásegít a régiónkon belül egymás jogi hagyományainak jobb megértéséhez, valamint erősíti az európai jogi kultúrában betöltött szerepünket. Ezen túl természetesen a Professzori Hálózat kutatásainak sok más tudományos hozadéka lehet, és vélhetőleg lesz is, de én talán a fentieket emelném ki akként, mint ami különlegessé, egyedivé emelheti a programot.

És hogyan profitálhatnak ebből a közép-európai országok, köztük Magyarország?

A hazai kormányzat ezen kezdeményezése egy óriási hiátust pótolhat. Nevezetesen azt, hogy a régió országai mindezidáig alig használták ki az együttműködésükben rejlő tudományos potenciált, dacára annak, hogy a régió jogi sajátosságai együtt még érdekesebbek is lehetnek a nemzetközi tudományos térben, mint külön-külön. Fontos továbbá a közös jogi nyelv fejlesztése is. A jogtudományi vonatkozásokon túl e program erősítheti e régiós népek újbóli szövetségét az együttműködés új dimenzióján keresztül. E ponton szeretném hangsúlyozni, hogy bár elsőként a régiós országok kutatóit kívánjuk megszólítani, de emellett arra is törekszünk, hogy mihamarabb megindulhasson egy szakmai párbeszéd és együttműködés a nyugat-európai és az Európán kívüli tudományos közösségek képviselőivel is.

Jogtudósok együttműködésének az eredménye is jogászi nyelvezetű lesz. Hogyan lehet mindezt lefordítani a mindennapok nyelvére?

Nem tagadom, hogy magam ezt tekintem az egyik legnagyobb kihívásnak. Rendkívül fontos a szakmai igényességgel készülő tudományos eredmények érthető közvetítése a hétköznapokban.

Intézetünk névadója, Mádl Ferenc – akire az idei évben kiemelten is emlékezünk, hiszen mind születésének, mind halálának kerek évfordulója van – a maga korában a tudomány és a közélet közötti kapcsolat építésére igencsak nagy hangsúlyt helyezett, és komoly eredményeket mutatott fel. Azt reméljük, hogy ebben mi is előre tudunk majd lépni. Ennek során pedig lépést akarunk tartani a korral, és a hagyományos médiafelület mellett szeretnénk kihasználni az online tér, a közösségi média nyújtotta valamennyi lehetőséget, hogy innovatív módon jelenhessünk meg, és közvetíthessük gondolatainkat.