Rutte kijelentette: közvetlen személyes felelőssége vitathatalan, és nem fog elmenekülni a számonkérés elől. Hozzátette azonban, hogy érintettsége 2019 nyarán kezdődött, amikor is kiderült mennyire komoly ügyről van szó. Jesse Klaver, a zöldek vezetője szerint Rutte „nem csupán szemlélője, hanem főszereplője volt” a botránynak. Geert Wilders, a radikális jobboldali Szabadságpárt elnöke érthetetlennek nevezte, hogy Rutte nem lépett vissza az ügyvivői kormány vezetésétől, ahogy Lodewijk Asscher – aki szociális ügyekért felelős miniszter volt a visszaélések idején –, a Munkáspárt vezetője tette múlt csütörtökön. „Rutte több tízezer ember életét tette tönkre, a választások után meg ugyanúgy folytatja politikáját, az almájával és biciklijével” – jelentette ki a kormányfőről kialakított imázsra célozva.
A szocialista-liberális 66-os Demokraták pártjának vezetője, Rob Jetten szerint az adóhatóságok visszaélései elsősorban kettős állampolgárságú holland állampolgárokra irányultak, mivel ezeket haszonélvezőket automatikusan gyanúsnak tekintettek. Jetten rámutatott arra is, hogy Ruttét 2007-ben egy bíróság elítélte a faji megkülönböztetésre való buzdításért, illetve utalt arra is, hogy a kormányfő 2016-ban arra szólította fel a fiatal hollandiai törököket, hogy „húzzanak vissza” Törökországba. Rutte vitatta azt a felvetést, miszerint kijelentései közvetlenül rasszizmust és diszkriminációt eredményeztek az adóhatóságoknál, és véleménye szerint kormánya lemondásával ő már magára vállalta a végső politikai felelősséget. „A botrány, foltot ejtett az eddigi miniszterelnöki karrieremen, de sok mindent jó is történt az elmúlt 10 évben Hollandia kifejezetten jól működik” – jelentette ki.
2012 óta zajlott a folyamat