Újabb adalékok az alkotmányos identitás diskurzusához

"2020-ban jelent meg a Yale University Press gondozásában a Constitutional Revolution című könyv, amely az alkotmány forradalmi változásait, annak szakaszosságát vizsgálja Magyarország, Németország, India és Izrael példáján keresztül."

(...)

"Kiindulópontként rögzítik a szerzők, hogy a politikaelméletben kevés az olyan kifejezés, amely egyszerre túlhasznált és mégis annyira alulteoretizált is, mint az alkotmányos forradalom. Jacobsohn és Roznai úgy látják, hogy az alkotmányos átalakítás legszélesebb körben elfogadott beszámolói, amelyek például Hans Kelsen, Hannah Arendt és Bruce Ackerman munkáiban találhatók, nem tudják megfelelően megmagyarázni a radikális változásokat. Például az Ackerman szerinti „alkotmányos pillanat” (constitutional moment) ugyanúgy kísérheti vagy éppen ellenkezőleg, lehet, hogy egyáltalán nem kíséri az alkotmányos forradalom megindulását. Úgy vélik, hogy a forradalmi törekvések konszolidációja eleve hosszabb ideig tarthat: lehet, hogy a „pillanat” évtizedek alatt zajlik le. Másrészt pedig úgy gondolják, hogy az is előfordulhat, hogy az alkotmányos rendszer látszólag radikális törései valójában nagyon kevés változást hoznak az alkotmányos gyakorlatban és identitásban."

(...)

"A szerzők alapvető megfigyelése abban áll, hogy az alkotmányos forradalmak sokféle módon mehetnek végbe, és ennek megértése érdekében megpróbálják megragadni és körülírni annak a lényegét, ami az alkotmányos paradigmák változásakor történik. Úgy látják, hogy e forradalmaknak nincs kanonizált jelentéstartalma, és emiatt szakítani szükséges azzal a felfogással, amely eljárási kérdésként tekint a forradalmi változás megtörténtére. Úgy vélik ugyanis, hogy a forradalmi jelleg inkább szubsztanciális kérdésekben ragadható meg: nem az a kérdés, hogy az új rendszer a korábbi rendszer által kijelölt keretek között ment-e végbe vagy azt felülírva, hanem az, hogy az új rendszer alapvető szabályai tartalmi értelemben megváltoztatták-e a korábbi alkotmányos berendezkedés identitását. És éppen ezért van szükség az „alkotmányos pillanathoz” képest hosszabb időtartamra, mert csak így lehetséges megvizsgálni azt, hogy valóban jelentős változások következtek-e be az alkotmányos rendszer alapjait illetően. Ha ugyanis csupán a legalitás talajától elrugaszkodó változásokat tekintjük alkotmányos forradalomnak, az zárójelbe tehet megannyi más, tartalmi értelemben valóban forradalmi jelentőségű változást. Sőt, mindeközben az is lehetséges, hogy a legalitás talajától elrugaszkodó, és eképpen konvencionális értelemben forradalminak tekintett pillanatnyi változás valójában nem is hoz létre paradigmaváltást hosszabb távon."

(...)

"A szerzőpáros tehát az alkotmányos változások identitásformáló hatását kutatja a magyar olvasónak is ismerős esetek, eseménysorok újraolvasása révén. Erős és megfontolandó felvetésük az, hogy az eljárási kérdéseken túlmenően tartalmilag szükséges vizsgálni azt, hogy egy akár elhúzódó alkotmányozási folyamat forradalmi hatásokat képes-e kiváltani. Mindezek után a kérdés már csak az: az identitás mekkora változására van szükség ahhoz, hogy alkotmányos forradalomról beszélhessünk?"

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.