Pénzbüntetéssel sújtaná a facebookos cenzúrát Lengyelország

Új jogszabály-javaslatot tárgyal a lengyel parlament, amelynek értelmében a jogalkotó az alkotmányellenes cenzúrával élő közösségimédia-platformok megrendszabályozását tervezi. A 2.2 millió dollár összeget is elérő bírságok esetenként és automatikusan sújtanák a közösségi média azon szereplőit, amelyek felületeiken jogellenesen korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát.

(illetve alkalmazhatnak a jövőben). Míg Nyugaton jellemzően a gyűlöletbeszédre utaló tartalmak eltávolításának elmaradásáért járna szankció, Lengyelországban nem távolítható el tartalom az online felületekről mindaddig, amíg a közzétett információ a lengyel joggal összhangban áll – magyarán ha a tartalom valamilyen formában nem ütközik a lengyel jogba, azt törölni sem szabad.

Ha pedig a felület moderátorai (algoritmusai) a kérdéses tartalmat mégis törölték, a már említett dollármilliós nagyságrendű bírsággal nézhetnek szembe.

A bírságot egy szakosított fórum előtti eljárás előzi meg – a tartalom blokkolását a felhasználó vitássá teheti azzal, hogy panaszt nyújt be a testülethez, amely 48 órán belül köteles döntést hozni. Ha a tartalom még e 48 óra leforgását követően sem vált elérhetővé, az ügy bíróság elé kerül, amely 7 napon belül dönthet a továbbiakról. Az ügy lebonyolítása teljes mértékben elektronikus módon történhet, amelyre hatáskörrel egy külön erre a célra felállított bírói testület rendelkezne.

Szintén jelentős újítása a lengyel tervezetnek az a megoldás, amellyel a beazonosíthatatlan jogsértők tevékenységét kísérnék szankciók. A javaslat ugyanis lehetővé teszi a sérelmet szenvedő személy számára, hogy panaszt nyújtson be a számára be nem azonosítható profilokról érkezett támadások miatt. Ekkor

a sérelmet szenvedett félnek panaszában elegendő csupán a jogsértés helyét (URL-azonosító alapján), idejét, és a jogsértést megvalósító profilt (például nicknevet) bejelenteni,

s a már említett fórum az ügy további kivizsgálása végett közvetlenül a közösségimédia-platformoknál tudakozódhat a továbbiakat illetően.

Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter a javaslatot azzal indokolta, hogy a kezdeményezés a cenzúra elleni küzdelmet hivatott elősegíteni.

„Lengyelországban gyakorta válnak ideológiai alapú cenzúra áldozatává olyan személyek, akik bizonyos, az országban jelenlévő körök számára elfogadhatatlan nézeteiknek és világnézetüknek adnak hangot...e körök befolyása pedig a közösségi média platformjain folyamatosan nő” – kommentálta a jogalkotási eseményeket Ziobro, aki így folytatta: „olyan eszközöket szükséges kidolgozni, amelyek mindkét oldal számára lehetővé teszik azt, hogy egy felülvizsgálati szerv döntse el, hogy a vitatott tartalom – vagy fiók – valóban alapjogokat sért, s emiatt eltávolításra szorul. Ugyanígy, hogy eldöntse azt, hogy cenzúráról van szó.”

A Ziobro által bemutatott javaslat egyébként nem mond ellent az Európai Bizottság azonos tárgykörrel foglalkozó javaslatának (Digital Services Act).

Az Európai Unió ugyanis maga is a digitális piac megreformálását tervezi, amelynek egyik sarkalatos pontja az a 6-tól 10 százalékig terjedő bírságokkal szabályozó szankciórendszer is részét képezi, amellyel az olyan technológiai óriások, mint a Facebook, az Amazon, a Google vagy az Apple sakkban tartható.

A rendelettervezet mindemellett különféle szabályokat és tilalmakat is bevezet, amelyek az egyes platformok felhasználói száma, árbevétele és piaci elérése függvényében fejtenének ki joghatásokat.A szabályozás további sajátossága, hogy külön figyelmet szentel a 45 millió felhasználónál nagyobb elérésű platformoknak is – ezekre a szabályozás többletkötelezettséget ró.

Moderátoraiknak ugyanis nagyobb figyelmet kell szentelniük azon tartalmak szűrésére, amelyek alapjogi, vagy manipulációs aggályokat vetnek fel, pláne, ha ezek a tartalmak közérdeket veszélyeztetnek (például a választás eredményét, vagy a közegészségügyet, közbiztonságot befolyásolják).

A tervezett uniós szabályozás sajátossága, hogy önálló szankciórendszerrel ugyan, de mégis inkább keret jelleggel tegyen rendet az online térbe. Ez minden valószínűség szerint azt jelenti, hogy

a tagállamok önálló, akár szigorúbb megoldásokkal is elősegíthetik az elérni kívánt célt.

Magyarán, ha a lengyel szabályozás a hazai alkotmányos rendszerbe illeszkedik, mindemellett szigorúbb ugyan, de mégsem mond ellent a jövőbeli uniós szabályoknak, összhangban állhat az uniós joggal.

A küszöbön álló uniós szabályozást pont emiatt is támadják sokan: ha az uniós tagállamok egyenlőtlen szigorral élnek különféle szabályozási módszerekkel, a platformok a lehetőségét láthatják annak, hogy megvessék a lábukat ott, ahol kevesebb ellenállásba ütköznek.

Fotó: Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Dobozi Gergely

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.