Egy tervezett jogszabály értelemben akár 2.2 millió dolláros pénzbüntetést is fizethetne a jogtalan cenzúra után a Facebook Lengyelországban.
Új jogszabály-javaslatot tárgyal a lengyel parlament, amelynek értelmében a jogalkotó az alkotmányellenes cenzúrával élő közösségimédia-platformok megrendszabályozását tervezi. A 2.2 millió dollár összeget is elérő bírságok esetenként és automatikusan sújtanák a közösségi média azon szereplőit, amelyek felületeiken jogellenesen korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát.
(illetve alkalmazhatnak a jövőben). Míg Nyugaton jellemzően a gyűlöletbeszédre utaló tartalmak eltávolításának elmaradásáért járna szankció, Lengyelországban nem távolítható el tartalom az online felületekről mindaddig, amíg a közzétett információ a lengyel joggal összhangban áll – magyarán ha a tartalom valamilyen formában nem ütközik a lengyel jogba, azt törölni sem szabad.
Ha pedig a felület moderátorai (algoritmusai) a kérdéses tartalmat mégis törölték, a már említett dollármilliós nagyságrendű bírsággal nézhetnek szembe.
A bírságot egy szakosított fórum előtti eljárás előzi meg – a tartalom blokkolását a felhasználó vitássá teheti azzal, hogy panaszt nyújt be a testülethez, amely 48 órán belül köteles döntést hozni. Ha a tartalom még e 48 óra leforgását követően sem vált elérhetővé, az ügy bíróság elé kerül, amely 7 napon belül dönthet a továbbiakról. Az ügy lebonyolítása teljes mértékben elektronikus módon történhet, amelyre hatáskörrel egy külön erre a célra felállított bírói testület rendelkezne.
Szintén jelentős újítása a lengyel tervezetnek az a megoldás, amellyel a beazonosíthatatlan jogsértők tevékenységét kísérnék szankciók. A javaslat ugyanis lehetővé teszi a sérelmet szenvedő személy számára, hogy panaszt nyújtson be a számára be nem azonosítható profilokról érkezett támadások miatt. Ekkor
s a már említett fórum az ügy további kivizsgálása végett közvetlenül a közösségimédia-platformoknál tudakozódhat a továbbiakat illetően.
Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter a javaslatot azzal indokolta, hogy a kezdeményezés a cenzúra elleni küzdelmet hivatott elősegíteni.
„Lengyelországban gyakorta válnak ideológiai alapú cenzúra áldozatává olyan személyek, akik bizonyos, az országban jelenlévő körök számára elfogadhatatlan nézeteiknek és világnézetüknek adnak hangot...e körök befolyása pedig a közösségi média platformjain folyamatosan nő” – kommentálta a jogalkotási eseményeket Ziobro, aki így folytatta: „olyan eszközöket szükséges kidolgozni, amelyek mindkét oldal számára lehetővé teszik azt, hogy egy felülvizsgálati szerv döntse el, hogy a vitatott tartalom – vagy fiók – valóban alapjogokat sért, s emiatt eltávolításra szorul. Ugyanígy, hogy eldöntse azt, hogy cenzúráról van szó.”
A Ziobro által bemutatott javaslat egyébként nem mond ellent az Európai Bizottság azonos tárgykörrel foglalkozó javaslatának (Digital Services Act).
Az Európai Unió ugyanis maga is a digitális piac megreformálását tervezi, amelynek egyik sarkalatos pontja az a 6-tól 10 százalékig terjedő bírságokkal szabályozó szankciórendszer is részét képezi, amellyel az olyan technológiai óriások, mint a Facebook, az Amazon, a Google vagy az Apple sakkban tartható.
A rendelettervezet mindemellett különféle szabályokat és tilalmakat is bevezet, amelyek az egyes platformok felhasználói száma, árbevétele és piaci elérése függvényében fejtenének ki joghatásokat.A szabályozás további sajátossága, hogy külön figyelmet szentel a 45 millió felhasználónál nagyobb elérésű platformoknak is – ezekre a szabályozás többletkötelezettséget ró.
Moderátoraiknak ugyanis nagyobb figyelmet kell szentelniük azon tartalmak szűrésére, amelyek alapjogi, vagy manipulációs aggályokat vetnek fel, pláne, ha ezek a tartalmak közérdeket veszélyeztetnek (például a választás eredményét, vagy a közegészségügyet, közbiztonságot befolyásolják).
A tervezett uniós szabályozás sajátossága, hogy önálló szankciórendszerrel ugyan, de mégis inkább keret jelleggel tegyen rendet az online térbe. Ez minden valószínűség szerint azt jelenti, hogy
Magyarán, ha a lengyel szabályozás a hazai alkotmányos rendszerbe illeszkedik, mindemellett szigorúbb ugyan, de mégsem mond ellent a jövőbeli uniós szabályoknak, összhangban állhat az uniós joggal.
A küszöbön álló uniós szabályozást pont emiatt is támadják sokan: ha az uniós tagállamok egyenlőtlen szigorral élnek különféle szabályozási módszerekkel, a platformok a lehetőségét láthatják annak, hogy megvessék a lábukat ott, ahol kevesebb ellenállásba ütköznek.
Fotó: Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Dobozi Gergely
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
A tanulmányból azt vonta le a szerző, hogy a „populisták” nem tudnak gazdaságilag eredményesek lenni, mert a nacionalizmus és protekcionizmus bezárkózással jár.
A harctéren érdemben helytállni mégsem csak Facebook-profilok kezeléséből áll majd.
„Több és élesebb eszközt akarunk a nem megfelelően viselkedő országokkal szemben” – mondta Magdalena Andersson.
Az Európai Bizottság elnöke nem győzte magasztalni Magyarországot.
A lengyel miniszterelnök kritizálta lapunkat, amire Szalai Zoltán lapigazgató reagált.
A miniszterelnök szerint éppen ezért, akik a baloldalra szavaznak, a háborúra szavaznak.
Úgy tűnik, egyre csak fokozódik a háborús eszkaláció.
