s a már említett fórum az ügy további kivizsgálása végett közvetlenül a közösségimédia-platformoknál tudakozódhat a továbbiakat illetően.
Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter a javaslatot azzal indokolta, hogy a kezdeményezés a cenzúra elleni küzdelmet hivatott elősegíteni.
„Lengyelországban gyakorta válnak ideológiai alapú cenzúra áldozatává olyan személyek, akik bizonyos, az országban jelenlévő körök számára elfogadhatatlan nézeteiknek és világnézetüknek adnak hangot...e körök befolyása pedig a közösségi média platformjain folyamatosan nő” – kommentálta a jogalkotási eseményeket Ziobro, aki így folytatta: „olyan eszközöket szükséges kidolgozni, amelyek mindkét oldal számára lehetővé teszik azt, hogy egy felülvizsgálati szerv döntse el, hogy a vitatott tartalom – vagy fiók – valóban alapjogokat sért, s emiatt eltávolításra szorul. Ugyanígy, hogy eldöntse azt, hogy cenzúráról van szó.”
A Ziobro által bemutatott javaslat egyébként nem mond ellent az Európai Bizottság azonos tárgykörrel foglalkozó javaslatának (Digital Services Act).
Az Európai Unió ugyanis maga is a digitális piac megreformálását tervezi, amelynek egyik sarkalatos pontja az a 6-tól 10 százalékig terjedő bírságokkal szabályozó szankciórendszer is részét képezi, amellyel az olyan technológiai óriások, mint a Facebook, az Amazon, a Google vagy az Apple sakkban tartható.
A rendelettervezet mindemellett különféle szabályokat és tilalmakat is bevezet, amelyek az egyes platformok felhasználói száma, árbevétele és piaci elérése függvényében fejtenének ki joghatásokat.A szabályozás további sajátossága, hogy külön figyelmet szentel a 45 millió felhasználónál nagyobb elérésű platformoknak is – ezekre a szabályozás többletkötelezettséget ró.
Moderátoraiknak ugyanis nagyobb figyelmet kell szentelniük azon tartalmak szűrésére, amelyek alapjogi, vagy manipulációs aggályokat vetnek fel, pláne, ha ezek a tartalmak közérdeket veszélyeztetnek (például a választás eredményét, vagy a közegészségügyet, közbiztonságot befolyásolják).