Lehetetlenre nem szabad vállalkozni – uniós zöldpolitikai célok és a kisvállalkozások jövője

"A római jog szerint lehetetlenre nem szabad vállalkozni. Olyan teljesítésekről szólt ez az előírás, amelyek valamilyen lehetetlen vállalást tartalmaztak, mint pl. hogy valaki „ujjával megérinti az eget” vagy „egy kentaurt ígér”. Vajon lehetetlen vállalást jelent-e az Európai Bizottság számára, hogy egy olyan kisvállalkozási stratégiával álljon elő, amely – különösen a kialakult járványügyi helyzet gazdasági következményeire tekintettel – azzal könnyíti a kkv-k helyzetét, hogy érdemben csökkenti azok adminisztratív terheit, miközben klímapolitikai és zöldpolitikai vállalásainak is megfelel?"

(...)

"A fenntartható vállalatirányítás igazán magasztos cél. A Jogi Bizottság szövegének megközelítésében azt jelenti, hogy a vállalatok működésük során kellő mértékben figyelembe veszik a körülöttük tapasztalható valamennyi fontosabb általános társadalmi és környezetvédelmi szempontot, kezdve a munkavállalóik jogaival és olyan távlatokig érve, mint bolygónk tűrőképessége határainak tiszteletben tartása. Amilyen magasztos, olyan húsbavágó is egyúttal, mivel a jelentés az Európai Bizottság által 2021-ben felülvizsgálni tervezett, nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelvet használná jogi eszköznek arra vonatkozóan, hogy információ szolgáltatására kötelezze a vállalatokat arra nézve, miként is állnak a fenti célokhoz. A nagyvállalatokat 2018 óta terhelő jelentéstételi kötelezettség pedig nem arról híres, hogy ne jelentene adminisztratív terhet a cégek számára, ezért is az elsősorban közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokat terheli a jelenlegi szabályok szerint."

(...)

"Nem is lenne különösebben kifogásolható tehát a felvetés, amennyiben csak a tőkeerős nagyvállalatokra terjednének ki a fenti rendelkezések. Ezzel szemben azonban a jelentés egyik egyik javaslata az uniós kis – és középvállalatokat is szeretné az új jogszabály hatálya alá sorolni, mind a jelentéstételi kötelezettség, mind pedig az ügyvezetői felelősség vonatkozásában. Ugyan a jelentéstevő elsősorban az illegális üzleti tevékenységekhez – például a környezeti bűncselekményekhez, a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelméhez, a korrupcióhoz vagy a pénzügyi bűncselekményekhez – kapcsolódó beruházásokra nézve szeretné a kis-és középvállalatokra nézve kiterjeszteni e kötelezettséget, mivel azonban vélhetően egy kkv sem szervezi gazdasági tevékenységét – nyíltan – illegális célok elérése érdekében, a Jogi Bizottság szövege csak úgy értelmezhető, ha minden kisvállalat köteles lesz teljesíteni a fenntarthatósági célokat, amennyiben tevékenysége valamely szinten is kapcsolódik a természetes környezethez, a kereskedelemhez vagy a pénzügyi szektorhoz – gyakorlatilag tehát nagyjából minden európai cég."

(...)

"Figyelembe véve, hogy a fenti két, tehát a fenntartható vállalatirányítás, valamint a vállalati átvilágítás és vállalati elszámoltathatóság vonatkozásában a Bizottság munkaprogramja szerint Reynders uniós biztos 2021-re jogalkotási javaslattal kíván előállni, a veszély igencsak valós. Miközben az új uniós kkv stratégiának az Európai Parlament javaslata szerint is az egyszerűsítés és az adminisztatív terhek csökkentésének irányába kellene tartania, szemmel láthatóan a fokozódó zöldpolitikai elköteleződés új irányt szab az uniós gazdaságpolitika számára. Az irányváltást elnézve pedig lehetetlen küldetésnek tűnik egy olyan jogszabályi keret megalkotása, amelynek végül nem az európai kisvállalkozások lesznek a vesztesei."

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.