A legnagyobb, USA-beli illetőséggel rendelkező techcégek a jövőben változtatni kényszerülhetnek európai kereskedelmi gyakorlatukon, különben nagy összegű bírságokkal kell számolniuk. A szabályozás hatályba lépéséhez azonban még hosszú időnek kell eltelnie.
Az Európai Unió a digitális piac megreformálását tervezi, amelynek egyik sarkalatos pontja az a 6-tól 10 százalékig terjedő bírságokkal szabályozó szankciórendszer is részét képezi, amellyel az olyan technológiai óriások, mint a Facebook, az Amazon, a Google vagy az Apple sakkban tartható – írja a Reuters.
Az új szabályok minden eddiginél komolyabb kísérletet tükröznek arra vonatkozóan, hogy az Európai Unió átvegye a kezdeményező szerepet a digitális piaci trendek alakítása tekintetében. Jelenleg ugyanis ezek a cégek óriási adatvagyonnal rendelkeznek, amelybe az Európai Unió tagállamainak ma kevés beleszólása van – pedig ezen adatok jelentős része a tagállami életviszonyokkal kapcsolatosak.
Ahogy azt a Reuters is írja, az ágazatban kompetens Margrethe Vestager és Thierry Breton uniós biztosok rövidesen előállhatnak a részletekkel, amelyek nemcsak a szankciórendszerre, hanem az egyéb megelőző mechanizmusokra is vonatkozónak.
Az új szabályozás (Digital Markets Act – Digitális piacokról szóló rendelet)
A rendelettervezet mindemellett különféle szabályokat és tilalmakat is bevezet, amelyek az egyes platformok felhasználói száma, árbevétele és piaci elérése függvényében fejtenének ki joghatásokat. Tehát elméletileg minél több az adott felület felhasználóinak száma, illetve a platform minél több tagállami piacon van jelen, annál szigorúbb szabályoknak kellene eleget tennie.
A szabályozás további sajátossága, hogy külön figyelmet szentel a 45 millió felhasználónál nagyobb elérésű platformoknak is – ezekre a szabályozás többletkötelezettséget ró. Moderátoraiknak ugyanis nagyobb figyelmet kell szentelniük azon tartalmak szűrésére, amelyek alapjogi, vagy manipulációs aggályokat vetnek fel, pláne, ha ezek a tartalmak közérdeket veszélyeztetnek (például a választás eredményét, vagy a közegészségügyet, közbiztonságot befolyásolják).
A cégek ugyanis kötelesek lesznek részleteket is elárulni a politikai reklámokra, továbbá arra vonatkozóan, hogy milyen algoritmusok szerint osztályozzák a tartalmakat és ajánlják azokat a felhasználók figyelmébe.
Ezek a platformok a továbbiakban kötelesek lesznek tekintettel lenni az egyes tagállami jogalkotói igényekre, így azokra az igényekre is, amelyek szigorúbb szabályokat alkalmaznának az online életviszonyok tekintetében.
Ahogy arról a Reuters is beszámol, a techcégek épp ezt a rést használnák ki lobbitevékenységük kifejtésére. Abban ugyanis, hogy az Európai Unió szabályozása lehetőséget teremt arra, hogy a tagállamok Unió-szerte eltérő szigorral lépjenek fel ellenük, ezek a platformok a lehetőséget látják arra vonatkozóan, hogy megvessék a lábukat ott, ahol kevesebb ellenállásba ütköznek.
A Reuters figyelmeztet arra is, hogy a rendelet elfogadása még jelentősen várat magára: hatályba lépéséhez legalább hónapok, de az is lehet hogy évek kellenek.
Fotó: JAAP ARRIENS / NURPHOTO / NURPHOTO VIA AFP
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
Lenne mivel foglalkoznia az Európai Bizottság elnökének.
Ráadásul európai összevetésben is az élmezőnyben.
A magyar miniszterelnök azt is elmondta, mi a legnagyobb baj Brüsszellel.
Az Európai Bizottság nem fizet, a korrupt ukrán politikus pedig tonnaszámra rejtegeti az aranyat Moszkvában. A csütörtök legolvasottabb hírei a Mandineren.
Roger Köppel, a svájci Weltwoche főszerkesztője szerint miközben a világban ismét kialakul a nagyhatalmi befolyási övezetek politikája, addig az EU „egy fantáziavilágban él”.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
