Véget ért a koszovói háborús bűncselekmények miatt indított per első ülése

Hashim Thaçi leköszönő elnök az 1989-1990-es szerb-koszovói konfliktus idején vezető szerepet vállalt a koszovói függetlenségért harcoló gerillaszervezet, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) működésében. A konfliktus több mint 13 ezer életet követelt, az elhunytak többsége koszovói albán volt. A harcoknak, etnikai alapú tisztogatásoknak végül a NATO közbeavatkozása vetett véget.

A hágai székhelyű – azonban koszovói törvények szerint működő – Koszovói Különleges Törvényszék november 9. és 11. között tartott meghallgatásokat több koszovói politikus, köztük Thaçi elnök ügyében, akiket az UCK-ban betöltött vezető szerepük miatt háborús és emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolnak. A vádirat szerint

Thaçi – az ellene felhozott vádak miatt – múlt csütörtökön lemondott elnöki megbízatásáról. Döntését azzal indokolta, hogy államfői tisztség becsületét meg akarja védeni, nem szeretné ugyanis, hogy az ellene zajló eljárás negatívan befolyásolja hazáját. Az ellene felhozott vádakra reagálva elmondta, hogy azokat megértette. Azonban a vádakat alaptalannak és önmagát pedig ártatlannak tartja.

szerinte ugyanis a szerb vezetésnek kéne felelnie a konfliktus során elkövetett bűnökért, mivel az agresszor nem Koszovó, hanem Szerbia volt. 

Thaçi ügyvédje sérelmezte továbbá, hogy a hatóságokkal együttműködő egykori elnököt letartóztatták, és így szállították az eljárás helyszínére. Megítélése szerint önként megjelent volna, ha beidézik. Hangsúlyozta, hogy nem áll fenn a szökés veszélye és javasolta annak megfontolását, hogy Thaçi szabadlábon védekezhessen.

A vádhatóság Thaçi letartóztatását azzal indokolta, hogy az elfogása napján két gyilkosság miatt elítélt személyt is elnöki kegyelemben részesített. Továbbá fennállt annak a veszélye is, hogy a volt elnök a koszovói törvények felülvizsgálásával ellehetetleníti a törvényszék működését.  

Gergi-Horgos Mátyás