„Tovább fokozódik a feszültség, mielőtt véget ér” – beszélgetés Jess Richmann professzorral

Mikor az amerikai elnökválasztást megelőzően beszéltünk, akkor az jósolta, hogy Amerika feszült november elé néz. Az események ennek megfelelően alakulnak. A választást közvetlenül követően úgy tűnt, hogy Donald Trump elnök nagyot nyer, de demokrata kihívója javára folyamatosan csökken a különbség. A választás tehát meglehetősen feszült. Hogy értékeli a mostani eseményeket?

Feszültnek, és minden bizonnyal tovább fokozódik a feszültség, mielőtt az egész véget ér. A perek és a tüntetések csak most veszik kezdetüket, és egyre hevesebbé fognak válni. Továbbra is lehetséges, hogy egyik vagy másik jelölt egyértelmű győzelmet arat, de ezzel együtt a vesztes fél sérelmei és elkeseredése is egyre jelentősebbé válnak.

mert több államban is megkérdőjelezhető az eredmény, és az amerikai politika is sokkal inkább polarizált.

Milyen fontos tanulságok fakadnak ebből és a hasonló történelmi precedensekből?

Floridában Bush elnök csak hosszas viták, szavazatszámlálások, perek és szenvedés árán győzte le Gore-t. A választás mindösszesen pár száz szavazaton, annak eredménye pedig a Legfelső Bíróság döntésén múlt, amelyet a Gore-szavazók illegitimnek tartottak. Egy hasonló forgatókönyv most is előállhat.

Ha a levélszavazatok miatt kirobbant jogi vita komollyá válik, akkor akár annak is tanúi lehetünk, hogy bizonyos helyeken megsemmisítik a választási eredményeket,

mint ahogy ez kisebb választásokon már megtörtént.

A 2000-es év óta bevezetett reformok részletesebben szabályozzák a szavazatok újraszámlálását a vitás választokon.

Remélhetőleg ez segít rendezni azt, ami előttünk áll. Az újraszámlálással kapcsolatos legutóbbi gyakorlat alapján az mondható, hogy a csalások legszélsőségesebb eseteit vagy a szabályok drámai változtatásait leszámítva csak a legszorosabb versenyek megfordítására van némi esély.

Ugyanakkor, még ha a végeredményt nem is sikerül megváltoztatni, a választási eredmény megkérdőjelezésének más következményei is lehetnek,

úgymint a közbizalom erodálása, a győztes legitimitásának hiánya, további politikai polarizáció, illetve akár még polgári engedetlenség is.

Hogy ítéli meg a mostani elnökválasztás végkimenetelét? Az elnök és a csapata azt állítják, hogy a pennsylvaniai és az észak-karolinai bíróságok döntései alapján meghosszabbított határidő a levélszavazatok beérkezésére nincs összhangban a szövetségi alkotmányból fakadó követelményekkel, és ezért csalásra adott lehetőséget. Hogyan látja annak esélyét, hogy ez a választás végül a Legfelső Bíróság előtt fog kikötni?

Mint ahogy ezt az elnökválasztást megelőzően előre jeleztem, a levélszavazatok számlálásának késedelme kezdetben egy nyilvánvaló republikánus győzelmet sejtet, ami azonban gyorsan elolvad, amint a levél útján leadott szavazatokat összeszámlálják. Jelenleg az eredmény bizonytalan, hiszen nemhogy megszámolták volna, de még be sem érkezett minden levélszavazat. Ugyanakkor Biden tűnik esélyesnek.

Mindenesetre számos per megindítására lehet számítani az elkövetkezendő napokban. Úgy vélem, hogy ott, ahol az alsóbb fokú bíróságok vagy más hatóságok megváltoztatták a választási eljárási szabályokat vagy olyan intézkedéseket hoztak, amelyek sérthették a választási szabályokat, – különösen, de nem kizárólag –

Trump jogász csapata bírósághoz fog fordulni.

Az alsóbb fokú bíróságok döntései hamar eljutnak a fellebbviteli bíróságokhoz, és onnan minden valószínűség szerint elérik a Legfelső Bíróságot. Nem hiszem, hogy John Roberts főbíró ezúttal átállna, ezért egy jelentősebb ügyben nagyobb eséllyel segíthet a testület Trumpnak, még azon az áron is, hogy ezzel a bíróság presztízsét teszi kockára.

Hogyan értékeli a kongresszusi választásokat? Melyik párt könyvelhet el győzelmet és juthat nagyobb befolyáshoz 2021-től?

Legnagyobb valószínűséggel megmarad a status quo a Kongresszusban. A Szenátus ugyan szorosabb, de valószínűleg továbbra is republikánus többséggel fog működni, bár a végső eredményt Georgia választásáig nem ismerjük. A Képviselőház szinte biztosan megtartja a demokrata többséget.

Ebből következően

mindegy, melyik elnökjelölt nyer, az elnök rá lesz kényszerítve arra, hogy a vele ellentétes párt kongresszusi vezetőjével kompromisszumot kössön.

Az eredmény pedig számos kérdésben döntésképtelenség lesz, figyelemmel arra, hogy a pártok egyre inkább képtelenek vagy nem hajlandók kompromisszumokat kötni. Ennek dacára jómagam azzal számolok, hogy további COVID-19-cel összefüggő intézkedéseket sikerül a Kongresszusban elfogadtatni.

Az interjú készítője a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének kutatója.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.