Wall Street Journal: a Biden-adminisztráció nem tud mit kezdeni Putyinnal
Az amerikai lap véleménycikke szerint a Joe Biden vezette kormány még egy tervet sem tudott lerakni eddig az asztalra.
A megválasztott amerikai elnök nemzetbiztonsági kabinetjének több célkitűzése is túlságosan centrista lehet számos baloldali szavazó szemében.
"Röviddel Joe Biden májusi elnöki jelölését követően 50 progresszív politikai irányultságú szervezet fordult levélben a kampánystábhoz azzal az igénnyel, hogy Bidenék dolgozzanak ki egy széles spektrumú külpolitikai reformcsomagot. Olyan igénypontokat fogalmaztak meg, mint amilyen például az iráni nukleáris paktum újrakötése, vagy a Pentagon költségvetésének legalább 200 milliárd dollárral történő csökkentése.
Hat hónappal később meg is érkezett Joe Biden válasza: Antony Blinkent a külügyminiszteri, Jake Sullivant nemzetbiztonsági tanácsadói, Michele Flournoy védelmi államtitkári pozíciókba való jelölésével a megválasztott elnök azt kívánta jelezni a külvilág számára, hogy a formálódó nemzetbiztonsági kabinet sokkalta centrista lesz, mint ahogyan azt Biden szavazótáborának balszárnya szeretné.
(...)
Antony Blinken az elmúlt évben nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy leszögezze: a Biden-adminisztráció a Donald Trump által szétzilált szövetségi kapcsolatrendszert kívánja újraépíteni. Jelét adta annak is, hogy a progresszív aktivistákénál józanabb Közel-Kelet-politika kialakítására törekszik majd. »Folytatni fogjuk a nem nukleáris természetű szankciókat Irán ellen, elszigetelve az országot az egyéb területeken való engedetlenség viszonzásának jeléül« - nyilatkozta Blinken a Jewish Insidernek adott interjújában arra az esetre vonatkozóan, ha a Biden-adminisztráció felhagyna a nukleáris vonatkozásban megállapított szankciók életben tartásával.
(...)
Biden más tekintetben sem a progresszívok kottájából játszik.
(...)
Michele Flournoy szintén centrista állásponton van a védelmi politika területén. A politikus nyíltan ellenezte a védelmi költségek jelentős csökkentését, ehelyett a hadsereg megerősítése mellett foglalt állást, hogy az ország válaszolhasson a Kína és Oroszország jelentette kihívásokra.
(...)
Hasonlítsuk össze ezt az attitűdöt a progresszívok május 11-ei levelével, illetve annak Oroszország- és Kína-relevanciájú tartalmával: »ha túlmisztifikáljuk a két állam által az Egyesült Államokra gyakorolt fenyegetést, az a félelmet, rasszizmust és gyűlöletet belpolitikai színtéren még inkább fokozza« - áll a levélben.
Egyelőre nagyon korai előrebecsülni azt, hogy hogyan is néz ki a majdani bideni külpolitika. Barack Obama kinevezésének idején senki nem láthatta előre az Arab Tavaszt, s annak tragikus végkimenetelét Szíriában. Az elnökök gyakorta tanulnak abból, hogy miként fejt ki hatást külpolitikájuk a világ többi részén."
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.