Macron esete az amerikai médiával

A terrortámadások után Franciaország elnöke azzal vádolta az amerikai médiát, hogy „legitimálta az erőszakot” – írta meg a Neokohn. Emmanuel Macronnak megvan a véleménye az amerikai média „elfogultságáról”, a rasszizmus iránti megszállottságáról, a terrorizmussal kapcsolatos nézeteiről és arról, hogy egy pillanatig sem volt hajlandó kifejezni szolidaritását Franciaországgal – írja Ben Smith, a The New York Times publicistája. A francia elnök szerint az amerikai sajtó Franciaországot hibáztatta azok helyett, akik a gyilkos terrortámadásokat elkövették, kezdve október 16-án Samuel Paty tanár lefejezésével, amiért szólásszabadságról szóló óráján megmutatta a Charlie Hebdo Mohamed prófétát gúnyoló rajzait osztályának.

Macron szerint elvesztek az amerikai alapító értékek

„Amikor öt évvel ezelőtt megtámadták Franciaországot, a világ minden egyes népe támogatott bennünket” – mondta Macron elnök, emlékeztetve 2015. november 13-ra, amikor 130 embert öltek meg összehangolt támadásokban egy koncertteremben, egy futballstadion előtt és egy kávézóban Párizs környékén. „Amikor azt látom, hogy különböző lapok legitimálják ezt az erőszakot, és azt állítják, a probléma oka, hogy Franciaország rasszista és iszlamofób, akkor azt mondom, hogy azok az értékek, melyek mentén országukat alapították, elvesztek.” Az erőszak legitimálása – ez a legsúlyosabb vád, amit média ellen valaki felhozhat. Az amerikaiaknak pedig a Trump-elnökség végnapjai érthető módon elterelték a figyelmét és elmulaszthatták a francia elit és az angol nyelvű média közötti fokozódó konfliktust – írják.

Az amerikai média a saját értékeit kényszeríti másokra

2015 óta több mint 250 ember halt meg terrortámadásban Franciaországban, több, mint bármelyik másik nyugat-európai országban. Macron, egy centrista modernizátor, aki védőbástyát jelentett az európai Trump-féle jobboldali populizmus ellen, azt mondta, hogy az angol nyelvű – és különösen az amerikai – média saját értékeit kényszeríti rá egy másik társadalomra — idézi fel Ben Smith. Azzal érvelt, hogy a külföldi média nem értette a „laïcité” kifejezést, amit „szekularizmusnak” fordíthatunk, és az egyház és az állam 20. század elejére való aktív elválasztását jelenti. A téma egyre nagyobb hangsúlyt kap a 2022-es választások közeledtével, amely során Macron valószínűleg a szélsőjobboldali vezetővel, Marine Le Pen-nel fog megvívni.

Macron eredetileg nem az ország muszlim kisebbséghez való hozzáállásának megváltoztatásával kampányolt, de az október elején tartott, az „iszlám szeparatizmust” elítélő beszédében az imámok külföldi kiképzése és a „vallásos étrend kávézókban történő kiszolgálása” ellen emelt hangot. Felszólította a muszlimokat, hogy vallásukat alakítsák „a felvilágosodás iszlámjává”, miközben belügyminisztere a szélsőjobboldalnál megszokott nyelvezetet használta az amerikai lap publicistája szerint – írja a Neokohn a The New York Times .

Fotó: MTI/EPA pool/Guillaume Horcajuelo