Lehull a lepel: Duda elnök kikotyogta, melyik két embertől fél Putyin
Andrzej Duda megérti Donald Trumpot.
Az amerikai Demokrata Párt prominens politikusai a keresztény-konzervatív főbírójelölt megtorpedózása útján szereznének pozíciókat az elnöki székért folyó kampányban. Akár ötlettelenség, akár elkeseredettség áll a háttérben, a bíró ellen felhozott érvek nem tűnnek erősnek.
Minden jel arra utal, hogy kevesebb mint egy hónappal az amerikai elnökválasztást megelőzően a kampány új szintre lépett.
Azt követően, hogy Brett Kavanaugh-t a Demokrata Párt politikusai sikertelenül keverték szexbotrányba most a testületben megüresedett pozíció betöltésére jelölt Amy Coney Barrettet vette össztűz alá az amerikai ellenzék megalapozatlan régi-új érvekkel.
A főbíró-jelölési folyamat és a küszöbön álló elnökválasztás szálai az elkövetkező napokban futnak össze, ami
kapóra jön az egyébként politikai ötlettelenségtől szenvedő demokraták számára.
Az Egyesült Államok főbíróinak kinevezése ugyanis mindig is kiemelt politikai jelentőséggel bírt.
Amy Coney Barrett jelölti meghallgatása épp folyamatban van, az eljárás második napja keddre esik.
A Demokraták Obama zászlóshajó-projektjével kampányolnak ma is
Még szeptemberben írtunk arról, hogy a mélyen katolikus hívő hétgyermekes családanyát, Amy Coney Barrettet jelölte Donald Trump elnök az elhunyt liberális bírónő, Ruth Bader Ginsberg megüresedett helyére az amerikai Legfelsőbb Bíróságban.
A bírák kinevezése kapcsán az Egyesült Államok közjogi történetében a szenátorok körében pártállástól függetlenül az az álláspont uralkodott, hogy egy jelölt megszavazása során az illető világnézete önmagában nem döntő szempont.
Mégis, közeledvén a november 3-án esedékes elnökválasztáshoz, minden jel arra utal, hogy a Demokrata Párt a politikai kampány értelmezési tartományát kiszélesítve, a Legfelsőbb Bíróság státuszválságát is képbe hozza a szavatmaximalizálás érdekében.
Kétségtelen tény, hogy Amy Coney Barrett felvállaltan azonosul katolikus hitének tételeivel (s emiatt az amerikai ellenzék részéről számos kritika is éri), ugyanakkor megválasztásának akadályát nem a keresztény értékrend, sokkal inkább a Demokraták presztízsügyének tartott Affordable Care Act – népszerű nevén „Obamacare” – kapcsán várható jogi álláspontja jelenti.
Ennek kapcsán
kulcsfontosságú körülmény, hogy Barrett várható állásfoglalása miatt néz szembe ekkora ellenszéllel, magyarán az ellenvetések ma vélelmeken alapulnak.
A Barrett személye ellen felépített (és Kamala Harris alelnök-jelölt által is átvett) narratíva szerint a főbíró személye amerikaiak millióinak megélhetését veszélyezteti.
Sok hűhó semmiért?
Elemzők szerint ugyanakkor a tények szintjén kicsi az esélye annak, hogy az egykori elnök után elnevezett Obamacare egésze kapcsán a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenességet állapít meg. Sokkal valószínűbb, hogy
az Obamacare egyetlen rendelkezésével kapcsolatban állapít meg alkotmányellenességet a Legfelsőbb Bíróság, s a szabálycsomag többi részét érintetlenül hagyja
- ráadásul több konzervatív testületi tag, köztük Brett Kavanaugh és Roberts főbíró támogatásával.
Mint ismeretes, az törvénycsomaggal kapcsolatban a legtöbb alkotmányjogi jellegű panasz az úgy nevezett „individual mandate” vagy „individual shared responsibility payment”, vagyis a biztosítás megkötésének elmaradása miatti bírság állt.
A közérthetőség kedvéért: a szabály alapján bírságot lehet kiszabni arra, akinek, habár anyagi lehetőségei ezt megengednék, mégsem vesz részt az amerikai biztosítási rendszerben.
A szabályt alkotmányossági alapon azért támadják, mert a bírságot a szövetségi adók bevallásával együtt kell megfizetni, ennek megfelelően pedig a közterhek szempontjából értelemszerűen szövetségi adóként viselkedik.
Több republikánus tagállam – például Texas – szerint ugyanakkor a bírság nem szövetségi szintű közteher, éppen ezért az a szabály, ami ezt megállapítja, alkotmányellenes.
Legfeljebb tehát az Obama-csomag egyetlen rendelkezése mehet a süllyesztőbe, a többi szabály hatályban maradhat
– szavazzon Barrett akárhogy is.
Politikai alapú delegálás, vagy szükségszerűség?
További aggály Barrett személyével kapcsolatban, hogy kinevezése kimeríti az úgy nevezett „court packing”, azaz politikai alapú delegálás fogalmát.
Jelen esetben azonban inkább a vád politikai alapú, mint a kifogásolt cselekmény.
A court packing – tehát a legfőbb bírói testület személyzetének saját emberekkel való kibővítése – ugyanis funkcióját, mechanizmusát és eredményét tekintve is látványos és lehengerlő folyamat.
Erre alkotmánytörténeti példaként (akár Barrett esetével is párhuzamba állítva) rendszerint a Roosevelt elnökségéhez köthető New Deal esetét szokták említeni, amikor a Legfelsőbb Bíróság három bírája kaszálta el az elnök politikai krédójává vált törvénycsomagját. Roosevelt éppen ezért törvényt akart elfogadtatni a court packing intézményesítése céljából, hogy a New Deal elől minden közjogi akadály elháruljon. Az elnök a court packing elfogadtatásával nem járt sikerrel.
Ma azonban jól látszik, hogy erről nincs szó. Egyrészt – ahogy arra fentebb is történt utalás –
Barrett jelöléséhez közvetlenül nem fűződik semmilyen vízválasztó törvény sorsa.
Másrészt pedig Barrett jelen esetben egyetlen megüresedett bírói helyet készül betölteni a legfelsőbb bírói fórumban, ami eleve kizáró körülmény a court packing-váddal szemben; a Legfelsőbb Bíróság ugyanis továbbra is rögzített bírói állománnyal működik tovább. Abban pedig, hogy Barrett a jelenlegi elnök indítványára lépne hivatalba, önmagában nincs semmi különös.
Dobozi Gergely
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.