Emelkednek a tétek: eljárást indít az Európai Unió a britek ellen

Eljárást indított az Európai Unió az Egyesült Királyság ellen – írja a BBC. Az Unió nevében fellépő Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen november végéig adott haladékot a briteknek, hogy válaszoljanak a hivatalos felszólításban megfogalmazott aggályokra.

Rövid közleményében az elnök úgy fogalmazott, hogy

A Guardian összefoglalójából kiderül, hogy Brüsszel szeptember végéig adott időt a brit jogalkotónak, hogy gyomlálja ki a belső piaci törvényből a kifogásolt rendelkezéseket; az uniós fél indítványa pedig arra utal, hogy von der Leyen elnök órája pontosan jár.

A bizottsági elnök ugyanis úgy véli, hogy megdőlt az Egyesült Királyság jóhiszeműségével kapcsolatos vélelem azzal, hogy

az ország egyoldalúan módosította a tavaly kölcsönösen kialkudott megállapodási feltételeket.

„Szeptember végéig biztosítottuk a lehetőséget brit barátaink számára, hogy eltávolítsa a belső piaci törvény problémás részeit a tervezetből; a tervezet alapvető szellemiségében sérti a jóhiszeműség követelményét, amelyet a megállapodás is rögzít.

Ezen felül hatályba lépése esetén teljes mértékben ellentétes lenne az északír jegyzőkönyvvel.” – állítja von der Leyen, hozzátéve, hogy a tekintettel arra, hogy a problémás részek még mindig a tervezet részét képezik, a Bizottság úgy döntött, hogy hivatalos úton is felhívja a briteket a jogkövető magatartásra.

Ez pedig egy újabb kötelezettségszegési eljárást vetít előre.

A Guardian szerint a Bizottság hivatalos felhívása hosszadalmas procedúrát feltételez, amelynek a végén az ügyet az Európai Unió Bírósága fogadhatja be – a britek pedig ebben az esetben tetemes bírságra számíthatnak. 

A POLITICO úgy értesült ugyanis, hogy Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke igyekezett tisztázni, hogy

az Európai Unió nem habozik élni a szerződésszegésből fakadó jogosítványaival, ha a britek tovább kötik az ebet a karóhoz.

Ennek kikerülésére egyébként nincs sok esély a britek számára. Ha ugyanis valóban hivatalos eljárás lesz a vége, arra az esetre a britek bizonyos kérdésekben – így az aktuális ügyben is – még jó ideig az Európai Unió Bíróságának joghatósága alá tartoznak.

A brit fél részéről megszólalt a kormányszóvivő is, biztosítva a közvéleményt arról, hogy „kellő időben” reagálnak az Unió felhívására. Mindazonáltal rögzítette, hogy

a britek a maguk részéről egyenesen közölték azokat a szempontokat, amelyeket mérlegelve végül a parlament megszavazta a törvényt. 

„Fontos számunkra egy olyan jogi védőháló kimunkálása, amely védi az Egyesült Királyság belső piaci integritását, és biztosítja a minisztereket afelől, hogy képesek egyrészt eleget tenni az Észak-Írország irányába fennálló kötelezettségeiknek, másrészt pedig megtartani a béketárgyalások vívmányait.”

Mindemellett – mutat rá a lap – az Európai Unió egy másik szálon tovább tárgyal az Egyesült Királysággal a Brexit utáni jogviszonyok jövőjét illetően. Ennek kapcsán von der Leyen úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió a maga részéről mindent megtesz annak érdekében, hogy a kilépési megállapodás a maga ütemében január 1-jéig tető alá kerüljön. 

Az Egyesült Királyság részéről tehát David Frost tovább tárgyal az Európai Unióval a kilépés kereskedelmi és biztonságpolitikai vonzatairól. A Guardian pedig azt vetíti előre, hogy az események tükrében az Európai Unió két opciót kínál majd fel a britek számára:

vagy visszavonják a belső piaci törvényt, vagy marad a megállapodás nélküli kilépés

– közismertebb nevén a „no-deal Brexit”.

Dobozi Gergely

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.