Uniós biztos: ha az intézményrendszer nem megbízható, marad az egyhangú szavazás a Tanácsban 

Rövid nyugalmi időszakot követően ősszel újra felizzani látszik a uniós jogállami koncepció körüli heves vita, amelynek újabb epizódja ismét a költségvetési tárgyalások körül várható. Ennek kapcsán a La Libre Belgique Didier Reynders-t, az Európai Unió igazságügyért felelős biztosát is megszólaltatta.

A politikus „A jogállamiságról szóló vita velünk marad” címmel közölt exkluzív interjújában elmondta, hogy a címben szereplő tételmondat különös jelentőséggel bír amiatt, mert az Európai Unióban a jogállamiság válságát éli – különös tekintettel hazánkra és Lengyelországra. Éppen ezért a biztos célja, hogy

Reynders nagyjából négy éve, még belga külügyminiszteri minőségében beszélt a tagállami igazságszolgáltatás minőségét utánkövető jogállamiság-mechanizmus gondolatáról, így nem volt meglepetés, hogy 2019-es kinevezését követően hozzá is látott a koncepció megvalósításához; ennek célja – mint ahogy ez ismeretes – az uniós értékek és a jogállamiság védelme.

Az Index-ügy apropóján tett újságírói kérdésre, miszerint vége-e a sajtószabadságnak Magyarországon, Reynders azt felelte, hogy a jogállamisági jelentés négy fejezetből tevődik össze. Áll egyrészt a független igazságszolgáltatás hatékonyságának vizsgálatából, a korrupció elleni küzdelem eredményeiből, külön fejezet vizsgálja a hatalmi ágak egymáshoz képesti egyensúlyát és magát a sajtószabadságot is.

A biztos kiemelte, hogy

Magyarország egyébként a jogállamiság kapcsán pozitív eredményeket is felmutathat: hazánk ugyanis jelentős forrást biztosított az igazságszolgáltatás digitalizációjára;

a politikus szerint ugyanakkor különbséget kell tenni forráshiány és a rendszer gyengeségei között (Reynders a jogállamiság esetleges hiányosságainak is minden bizonnyal ez utóbbi szempontrendszerrel összefüggésben vizsgálja).

Reynders szerint a jogállamiság-deficit kettős kockázattal jár: a tagállamok, azon túl, hogy elveszíthetik az egymás igazságszolgáltatásába vetett bizalmat (szerinte ez Lengyelországgal már kapcsolatban meg is történt), bizalomvesztéshez vezethet a gazdaság területén is.

Tekintettel arra, hogy az Európai Unió alapja a gazdasági együttműködés, ezért a tagállamok egymásba vetett bizalma kiemelt jelentőséggel bír

– véli a politikus.

Reynders az interjúban szólt arról is, hogy októbertől kezdve öt tagállam – Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia és Észtország – jogállami átvilágítása várható, amely során a nemzeti parlamentekkel történő egyeztetésen túlmenően a civil társadalommal folytatott konzultációra is sor kerül majd.

Reynders Lengyelország és Magyarország összehangolt uniós politikájával és diplomáciájával kapcsolatban elmondta, hogy habár bizonyos kérdésekben fontos a konszenzus, törekedni kell arra, hogy az Európai Tanácsban egyre inkább a minősített többséggel történő szavazásra térjen át (jelenleg fő szabály az egyhangú szavazás), elkerülendő, hogy például a két ország blokkolja a szavazást bizonyos tárgykörökben. 

A politikus azonban ugyanennek a kérdéskörnek a másik oldalát is igyekezett megvilágítani: rögzítette, hogy

igenis bizalom szükséges ahhoz, hogy az Európai Tanács eljárásrendjén változtatva bizonyos kérdésekben minősített szavazásra térjen át. 

Máskülönben nehezen kommunikálható az adott tagállamon belül, hogy a kisebbségi álláspont elbukása ellenére az illető ország jól jár, ha a többségi álláspont vívmányai kerülnek átültetésre otthon is. 

Reynders ennek kapcsán rámutatott: ha ezt a bizalmat nem sikerül kiépíteni az Európai Unió intézményei vonatkozásában, akkor a meglévő, konszenzuális alapú – vagyis az egyhangú szavazásra épülő – eljárásrendet kell megtartani.

Szemlézte: Dobozi Gergely

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.