Exklúzív interjút közölt a La Libre Belgique belga lap Didier Reynders-szel, az Európai Bizottság igazságügyért felelős biztosával. A politikus elmondta, hogy a jogállamiságról való vita várhatóan huzamosabb ideig velünk marad, s hogy csak akkor érdemes áttérni a minősített többségű szavazásra a Tanácsban, ha az ehhez szükséges közbizalmat is sikerült kiépíteni.
Rövid nyugalmi időszakot követően ősszel újra felizzani látszik a uniós jogállami koncepció körüli heves vita, amelynek újabb epizódja ismét a költségvetési tárgyalások körül várható. Ennek kapcsán a La Libre Belgique Didier Reynders-t, az Európai Unió igazságügyért felelős biztosát is megszólaltatta.
A politikus „A jogállamiságról szóló vita velünk marad” címmel közölt exkluzív interjújában elmondta, hogy a címben szereplő tételmondat különös jelentőséggel bír amiatt, mert az Európai Unióban a jogállamiság válságát éli – különös tekintettel hazánkra és Lengyelországra. Éppen ezért a biztos célja, hogy
Reynders nagyjából négy éve, még belga külügyminiszteri minőségében beszélt a tagállami igazságszolgáltatás minőségét utánkövető jogállamiság-mechanizmus gondolatáról, így nem volt meglepetés, hogy 2019-es kinevezését követően hozzá is látott a koncepció megvalósításához; ennek célja – mint ahogy ez ismeretes – az uniós értékek és a jogállamiság védelme.
Az Index-ügy apropóján tett újságírói kérdésre, miszerint vége-e a sajtószabadságnak Magyarországon, Reynders azt felelte, hogy a jogállamisági jelentés négy fejezetből tevődik össze. Áll egyrészt a független igazságszolgáltatás hatékonyságának vizsgálatából, a korrupció elleni küzdelem eredményeiből, külön fejezet vizsgálja a hatalmi ágak egymáshoz képesti egyensúlyát és magát a sajtószabadságot is.
A biztos kiemelte, hogy
a politikus szerint ugyanakkor különbséget kell tenni forráshiány és a rendszer gyengeségei között (Reynders a jogállamiság esetleges hiányosságainak is minden bizonnyal ez utóbbi szempontrendszerrel összefüggésben vizsgálja).
Reynders szerint a jogállamiság-deficit kettős kockázattal jár: a tagállamok, azon túl, hogy elveszíthetik az egymás igazságszolgáltatásába vetett bizalmat (szerinte ez Lengyelországgal már kapcsolatban meg is történt), bizalomvesztéshez vezethet a gazdaság területén is.
– véli a politikus.
Reynders az interjúban szólt arról is, hogy októbertől kezdve öt tagállam – Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia és Észtország – jogállami átvilágítása várható, amely során a nemzeti parlamentekkel történő egyeztetésen túlmenően a civil társadalommal folytatott konzultációra is sor kerül majd.
Reynders Lengyelország és Magyarország összehangolt uniós politikájával és diplomáciájával kapcsolatban elmondta, hogy habár bizonyos kérdésekben fontos a konszenzus, törekedni kell arra, hogy az Európai Tanácsban egyre inkább a minősített többséggel történő szavazásra térjen át (jelenleg fő szabály az egyhangú szavazás), elkerülendő, hogy például a két ország blokkolja a szavazást bizonyos tárgykörökben.
A politikus azonban ugyanennek a kérdéskörnek a másik oldalát is igyekezett megvilágítani: rögzítette, hogy
Máskülönben nehezen kommunikálható az adott tagállamon belül, hogy a kisebbségi álláspont elbukása ellenére az illető ország jól jár, ha a többségi álláspont vívmányai kerülnek átültetésre otthon is.
Reynders ennek kapcsán rámutatott: ha ezt a bizalmat nem sikerül kiépíteni az Európai Unió intézményei vonatkozásában, akkor a meglévő, konszenzuális alapú – vagyis az egyhangú szavazásra épülő – eljárásrendet kell megtartani.
Szemlézte: Dobozi Gergely
Szerinte a Magyar Péter körüli hype egy tünet, a Momentumnak pedig a végét jelentheti az EP képviselőinek tevékenysége.
Nyíltan beszélt erről az orosz külügyminiszter-helyettes.
Radoslaw Sikorski szerint nem a Nyugatnak kell aggódnia az esetleges összeütközéstől Oroszországgal, hanem fordítva.
Rishi Sunak bejelentette, hogy az Egyesült Királyság 2030-ig a GDP 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait.
Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint „veszélyesebbé vált a térségünk”.
A Bizottság elnöke szerint az USA döntése „arra fogja ösztönözni Európát, hogy tovább fokozza saját katonai támogatását”.
Horn Gábor szerint Magyar Péter nem a messiás.
Magyar Péterék szipkázhatták el a támogatókat.
