Exklúzív interjút közölt a La Libre Belgique belga lap Didier Reynders-szel, az Európai Bizottság igazságügyért felelős biztosával. A politikus elmondta, hogy a jogállamiságról való vita várhatóan huzamosabb ideig velünk marad, s hogy csak akkor érdemes áttérni a minősített többségű szavazásra a Tanácsban, ha az ehhez szükséges közbizalmat is sikerült kiépíteni.
Rövid nyugalmi időszakot követően ősszel újra felizzani látszik a uniós jogállami koncepció körüli heves vita, amelynek újabb epizódja ismét a költségvetési tárgyalások körül várható. Ennek kapcsán a La Libre Belgique Didier Reynders-t, az Európai Unió igazságügyért felelős biztosát is megszólaltatta.
A politikus „A jogállamiságról szóló vita velünk marad” címmel közölt exkluzív interjújában elmondta, hogy a címben szereplő tételmondat különös jelentőséggel bír amiatt, mert az Európai Unióban a jogállamiság válságát éli – különös tekintettel hazánkra és Lengyelországra. Éppen ezért a biztos célja, hogy
a jogállamisági vita ne csak egy epizódja legyen az Unió történetének, hanem egy elhúzódó diskurzus tárgyát adja.
Reynders nagyjából négy éve, még belga külügyminiszteri minőségében beszélt a tagállami igazságszolgáltatás minőségét utánkövető jogállamiság-mechanizmus gondolatáról, így nem volt meglepetés, hogy 2019-es kinevezését követően hozzá is látott a koncepció megvalósításához; ennek célja – mint ahogy ez ismeretes – az uniós értékek és a jogállamiság védelme.
Az Index-ügy apropóján tett újságírói kérdésre, miszerint vége-e a sajtószabadságnak Magyarországon, Reynders azt felelte, hogy a jogállamisági jelentés négy fejezetből tevődik össze. Áll egyrészt a független igazságszolgáltatás hatékonyságának vizsgálatából, a korrupció elleni küzdelem eredményeiből, külön fejezet vizsgálja a hatalmi ágak egymáshoz képesti egyensúlyát és magát a sajtószabadságot is.
A biztos kiemelte, hogy
Magyarország egyébként a jogállamiság kapcsán pozitív eredményeket is felmutathat: hazánk ugyanis jelentős forrást biztosított az igazságszolgáltatás digitalizációjára;
a politikus szerint ugyanakkor különbséget kell tenni forráshiány és a rendszer gyengeségei között (Reynders a jogállamiság esetleges hiányosságainak is minden bizonnyal ez utóbbi szempontrendszerrel összefüggésben vizsgálja).
Reynders szerint a jogállamiság-deficit kettős kockázattal jár: a tagállamok, azon túl, hogy elveszíthetik az egymás igazságszolgáltatásába vetett bizalmat (szerinte ez Lengyelországgal már kapcsolatban meg is történt), bizalomvesztéshez vezethet a gazdaság területén is.
Tekintettel arra, hogy az Európai Unió alapja a gazdasági együttműködés, ezért a tagállamok egymásba vetett bizalma kiemelt jelentőséggel bír
– véli a politikus.
Reynders az interjúban szólt arról is, hogy októbertől kezdve öt tagállam – Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia és Észtország – jogállami átvilágítása várható, amely során a nemzeti parlamentekkel történő egyeztetésen túlmenően a civil társadalommal folytatott konzultációra is sor kerül majd.
Reynders Lengyelország és Magyarország összehangolt uniós politikájával és diplomáciájával kapcsolatban elmondta, hogy habár bizonyos kérdésekben fontos a konszenzus, törekedni kell arra, hogy az Európai Tanácsban egyre inkább a minősített többséggel történő szavazásra térjen át (jelenleg fő szabály az egyhangú szavazás), elkerülendő, hogy például a két ország blokkolja a szavazást bizonyos tárgykörökben.
A politikus azonban ugyanennek a kérdéskörnek a másik oldalát is igyekezett megvilágítani: rögzítette, hogy
igenis bizalom szükséges ahhoz, hogy az Európai Tanács eljárásrendjén változtatva bizonyos kérdésekben minősített szavazásra térjen át.
Máskülönben nehezen kommunikálható az adott tagállamon belül, hogy a kisebbségi álláspont elbukása ellenére az illető ország jól jár, ha a többségi álláspont vívmányai kerülnek átültetésre otthon is.
Reynders ennek kapcsán rámutatott: ha ezt a bizalmat nem sikerül kiépíteni az Európai Unió intézményei vonatkozásában, akkor a meglévő, konszenzuális alapú – vagyis az egyhangú szavazásra épülő – eljárásrendet kell megtartani.
Szemlézte: Dobozi Gergely
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
Nem csak Ukrajnában terjednek a vadabbnál vadabb pletykák.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Az elrettentés hidegháborús doktrínájától jócskán eltér, amit a ballisztikus rakétával Oroszország elkövetett – írják.
Lencse Lászlónak szakember segítségére volt szüksége az edzői szigor miatt.
