Margaret Atwood az irodalom béketeremtő erejét ünneplő életműdíjat kap

2020. szeptember 14. 12:43

A szolgálólány meséje című, orwelli ihletésű, 1985-ös disztópia hozta el a szerző számára az ismertséget, amely a nők elleni elnyomás szimbóluma lett.

2020. szeptember 14. 12:43
null

Margaret Atwood kanadai író, költő, irodalomkritikus, A szolgálólány meséje című kultikus mű szerzője kapja idén a békét és a társadalmi igazságosságot hirdető irodalom erejét ünneplő életműdíjat.

A Dayton Irodalmi Békedíj gondozóinak hétfői közlése szerint a kanadai irodalom nagyasszonya a Richard C. Holbrooke Distinguished Achievement Awardot kapja meg. A díjat a néhai Richard Holbrooke amerikai nagykövetről nevezték el, ő hozta tető alá 1995-ben a boszniai háborút lezáró daytoni békemegállapodást. Sharon Rab, a Dayton Irodalmi Békedíj Alapítvány alapítója és elnöke szerint Atwood írásain keresztül az emberek sürgető társadalmi és környezetügyi kérdésekkel ismerkedhetnek meg.

A 80 éves Atwood szerint noha nem minden könyv a béke és a megértés irányába mozdít előre, a fikció segíthet az embereknek „megérteni, hogy milyen olyan embernek lenni, aki különbözik tőlük, aminek a hatására talán nagyobb empátiával tudnak viszonyulni azokhoz, akik nem ugyanolyanok, mint ők maguk”.

Az első kötettől a világsikerig

Atwood első verseskötetét magánköltségen jelentette meg Double Persephone címmel 1961-ben. 1969-ben megjelent első regényét, a The Edible Woman című társadalmi szatírát sokan feminizmusának korai példájaként emlegetik.

Az irodalmi világhírt A szolgálólány meséje című, orwelli ihletésű, 1985-ös disztópiája (negatív utópia) hozta el számára, amely a nők elleni elnyomás szimbóluma lett. A művet 1990-ben Volker Schlöndorff vitte filmvászonra. A könyvből 2017-ben Bruce Miller rendezésében nagy sikerű amerikai tévésorozat is készült.

Atwoodnak több műve is olvasható magyarul, többek között a Fellélegzés (1984), A vak bérgyilkos (2003), a Pénelopeia (2007), a Boszorkánymagzat (2017), az Alias Grace (2017), valamint egyik legnagyobb szabású disztópiája, a MaddAddam trilógia (Guvat és Gazella, Az Özönvíz éve, MaddAddam), amelyben egy esetleges világégés társadalmi és vallási aspektusait járja körbe.

A szolgálólány meséjének folytatása, a Testamentumok 2019 szeptemberében került a boltok polcaira, és a tervek szerint ebből is tévésorozat készül.

Díjátadó

A 10 ezer dollárral (3 millió forint) járó életműdíjat korábban a Nobel-békedíjas Elie Wiesel és a polgárjogi küzdelmek krónikása, Taylor Branch is megkapta. Az eredetileg októberre tervezett díjátadót 2021 tavaszára halasztották a koronavírus-járvány miatt. A gálán a fikciós és nem fikciós műfajok 2020-as díjazottjai is csatlakoznak Atwoodhoz. A két kategória győzteseinek nevét októberben jelentik be.

(MTI)

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 8 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
atila68
2020. szeptember 14. 13:49
A szerző vélhetően gyermekkori emlékeit traumatizálja majd dolgozza fel, nyakon öntve garantált sikert hozó anti-katolicizmussal. Feltételezem a pszichiátere kap némi jutalékot a bevételekből. Az első évad még csak-csak, de ami utána jön...
I_Isti
2020. szeptember 14. 13:23
Tipikus feminista liba. Vagy inkább nyanya. Olyan helyen harcol a gonosz férfi elnyomás ellen, ahol nincs is gonosz férfi elnyomás.
Knerten
2020. szeptember 14. 12:53
A szolgálólány meséjét Irán iszlám diktatúrája ihlette. Ehhez képest a filmben a nők katolikus apácának vannak öltöztetve. Bátor kiállás a valódi nőelnyomók ellen.
Knerten
2020. szeptember 14. 12:52
Szégyen.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!