Apátlan gyerekek „gyártásába” kezdene Franciaország?

Történelmi jelentőségű változások várhatóak a „szabadság földjén”, ám azok aligha a helyes, emberséges irányba mutatnak – írja a SzemLélek.

A francia nemzetgyűlésben fontos törvényeket szavaztak meg a nyáron az emberi reprodukciós eljárásokról. Eddig csak különböző nemű párok vehettek részt a mesterséges megtermékenyítési programban, ha természetes úton nem lehet gyermekük és házasok vagy legalább két éve együtt élnek. Emmanuel Macron elnök egyik választási ígérete ennek a – sokak szerint idejétmúlt – szabályozásnak a radikális megváltoztatása volt.

Az új törvényjavaslatot első olvasatban már tavaly ősszel elfogadta a francia alsóház, július végén pedig a nemzetgyűlés másodszor is igent mondott. A végső szó azonban a szenátusé, várhatólag jövő év elején születik végleges döntés.

Mit is tartalmaz ez az új szabályozás?

1) 43 éves korig minden nőnek, tehát a leszbikus pároknak és egyedülálló nőknek is hozzáférhetővé válik a mesterséges megtermékenyítés, természetesen anonim – de a gyermek 18 éves kora után felfedhető – spermadonorral, de immár egészségpénztári támogatással.

2) Lazít a törvény a béranyaság kérdésében is, két nőnemű partner esetében ugyanis megengedi, hogy az egyik fél mesterségesen megtermékenyített petesejtjét a másik hordja ki. Így egyikük genetikai, másikuk szülőanyának fog minősülni.

A SzemLélek rávilágít: mivel saját költségén, engedékenyebb országok magánklinikáin eddig is sok nő élt a lombikprogrammal, ez a változás nem jelent valódi áttörést, viszont tovább növeli az apátlanul születő gyerekek számát. Mindezt annak ellenére, hogy az ENSZ gyermekjogi chartája szerint a gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy szüleiket lehetőség szerint ismerjék és velük nevelkedjenek.

A törvény azonban ennél sokkal tágabb kérdéskört szabályoz:

Pszichoszociális indokkal egészen a szülésig engedélyezi az abortuszt, és megengedi az embriók géntechnikai módosítását, őssejtjeikből ivarsejtek előállítását, sőt, emberi őssejtek állati embriókba való beültetését is.

Tiltakozások

A francia orvosi akadémia aggodalmát fejezte ki a „bilaterális származás” nélküli gyerekek szisztematikus „gyártása” miatt, és számos tudós, jogi szakértő és egyházi szakember tiltakozott.Több mint háromezer módosító indítványt nyújtottak már be. Érveiket azonban „elavultnak” és „ideologikusnak” minősítették. Michel Aupetit Párizs érseke, orvos-bioetikus a Le Figaro-ban azt írja:

„Ez a bioetikai törvénycsomag súlyosan és veszedelmesen átalakítja a civilizációnk által megteremtett alapokat: az ember, az emberi méltóság, az emberi élet és egészség tiszteletét. Ezek a törvények emberségünk, emberi mivoltunk lényegét érintik.”