Lavrov: Az amerikai elnökválasztási harc terméke az orosz-tálib összeesküvés vádja

„Az amerikai elnökválasztási küzdelem terméke az a valótlan állítás, miszerint Oroszország vérdíjat ajánlott fel a kormányellenes afganisztáni táliboknak amerikai katonák meggyilkolásáért; ennek valódi célja a jelenlegi washingtoni kormányzat Moszkvával kapcsolatos lépéseinek lejáratása ” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Moszkvában, a Primakovi Előadások elnevezésű éves nemzetközi külpolitikai fórumon.

„Rosszindulatú spekuláció”

Lavrov az online formában megtartott tanácskozáson az orosz-tálib összejátszásra vonatkozó állítást „nagyon rosszindulatú spekulációnak” minősítette, amelyet, mint mondta, egyetlen tény sem támaszt alá. Hangsúlyozta, hogy Oroszország érdekelt az afganisztáni helyzet rendezésében, és ennek a politikai folyamatnak a keretében támogatja azokat a megállapodásokat, amelyeket az Egyesült Államok az afgán kormánnyal, illetve a tálibokkal folytatott párbeszéd során elért, akárcsak azok valóra váltását. Az orosz diplomácia vezetője azt állította, Moszkva rendszeresen kap jelentéseket arról, hogy az afganisztáni misszióban részt vevő NATO-gépeket vonnak be a kábítószer-kereskedelemben. Sürgette ezeknek az értesüléseknek a szövetség, elsősorban az Egyesült Államok általi ellenőrzését.

Kitért arra, hogy a Covid-19-világjárvány alatt a nemzetközi biztonságot érő fenyegetések – a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, a kiberbűnözés, a klímaváltozás, a fegyveres konfliktusok – nem csökkentek. Felhívta a figyelmet arra, hogy értesülések szerint terroristák a koronavírus törzsét új vírusok kialakítására próbálhatják meg felhasználni. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a Donald Trump-féle amerikai kormányzat „tudatosan aláássa” mind a fegyverzetellenőrzés, mind a nemzetközi együttműködés jogi és szerződéses mechanizmusait. Rámutatott, hogy megnőttek a nukleáris kockázatok, a nemzetközi biztonság és a hadászati stabilitás ügyében pedig romlott a helyzet,

Kijelentette, Oroszország abban az esetben is garantáltan meg fogja védelmezni saját biztonságát, ha az Egyesült Államok úgy dönt, hogy nem hosszabbítja meg a jövőre lejáró, a nukleáris hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött Start-3 szerződés hatályát.

„Ha ezt kategorikusan elutasítják, nem fogjuk őket kérlelni. Pontosan ugyanannyira van szükségünk a hosszabbításra, mint az amerikaiaknak”– mondta. Lavrov az amerikai félnek abból a követeléséből, hogy a tárgyalási folyamatba mindenképp vonják be Kínát is, azt a következtetést vonta le, hogy az Egyesült Államok nem kíván hosszabbítani. Hozzátette, hogy Moszkva ezen a téren továbbra is törekedni fog a Washingtonnal folytatott párbeszéd fenntartására.

Nincs akadály a csúcstalálkozó előtt

Lavrov elmondta, hogy Moszkva részéről nincs akadálya egy orosz-amerikai csúcstalálkozó megrendezésének, ha erre Washington is hajlandóságot mutat majd. Kifejezte kívánságát, hogy az Egyesült Államokban a kétoldalú viszonyt ne tekintsék „az elnökválasztási küzdelem” adalékának. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) állandó tagsággal rendelkező öt tagállam vezetőinek orosz részről kezdeményezett lehetséges csúcstalálkozójával kapcsolatban hangoztatta: Moszkva kiáll amellett, hogy megengedhetetlen a nukleáris háború. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Washington az elmúlt két év során elutasította, hogy ismételten elkötelezze magát ezen alapelv mellett. Oroszországnak a G7-csúcsra szóló esetleges meghívásával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Kína részvétele nélkül nem lenne értelme egy ilyen fórumnak.

és sürgette a kétoldalú nézeteltérések diplomáciai úton való rendezését. Kifejezte Oroszország készségét a közvetítésre, ha erre az érintettek felkérik.

Lavrov leszögezte, hogy Moszkva kész az Európai Unióval folytatott pragmatikus együttműködésre is, anélkül, hogy ezzel másnak kárt okozzon. Az orosz diplomácia vezetője kifogásolta, hogy a kontaktcsoport tanácskozásán Ukrajna visszalépett mindhárom megállapodástól, amelyet a „normandiai négyek ” – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – vezetői politikai tanácsadóinak a nemrégiben Berlinben magtartott tanácskozásuk során sikerült elérniük. Értésre adta, hogy Moszkva ragaszkodik a délkelet-ukrajnai konfliktus rendezését célzó minszki megállapodások maradéktalan és következetes végrehajtásához. Nehezményezte, hogy nem világos, miként viszonyul Kijev ezek valóra váltásához, holott a Volodimir Zelenszkij elnök vezette új ukrán adminisztráció gyors megállapodást ígérve került hatalomra.„Nem ebben állapodtunk meg” – reagált Lavrov azokra a japán kijelentésekre, melyek szerint Tokió csakis a területi vita rendezése után lesz hajlandó békét kötni Moszkvával.

Lavrov szerint a kétoldalú viszony további fejlődése a második világháború végeredményének japán elismerésétől függ. Emlékeztetett arra, hogy Tokió többször jelezte: ezeket a Kuril-szigetek déli vonulatának hovatartozása kivételével fogadja csak el, holott az ENSZ Alapokmányának ratifikálásával vállalta, hogy nem vitatja a győztes hatalmak műveleteit. Beszámolója szerint az orosz fél eljuttatta Japánnak a megkötendő békeszerződés „konceptuális alapjait”, de még nem kapott rájuk választ.

(MTI)