„A Szent Szófia fenyegetettsége egyúttal fenyegetést jelent az egész keresztény civilizáció, vagyis a szellemiségünk és a történelmünk számára” – hangsúlyozta Kirill, az orosz ortodox egyház pátriárkája.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a napokban ismét felmerült a Hagia Sophia mecsetté alakítása Törökország részéről. Most megszólalt a másik fél, az ortodox egyház is.
Nyilatkozatban szólította fel ugyanis Kirill, az orosz ortodox egyház pátriárkája a török vezetést arra, hogy ne alakítsa mecsetté az isztambuli Hagia Sophia-bazilikát, őrizze meg annak semleges státusát, és hagyja meg múzeumnak.
Az egyházfő kifejezte reményét, hogy a török vezetés józanságot tanúsítva megőrzi „a keresztény kultúra egyik legjelentősebb remekműve” és „a világ keresztényeinek milliói számára szimbolikus templom” semleges státusát, és ezzel hozzájárul Oroszország és Törökország kapcsolatainak további fejlődéséhez, valamint a vallásközi béke és egyetértés megerősítéséhez. Rámutatott, hogy a 6. században épített szentély különösen sokat jelent mind az egyetemes, mind az orosz ortodox egyház számára, és az orosz nép hagyományosan „keserűséggel és felháborodással” fogad minden olyan kísérletet, amelynek célja a konstantinápolyi egyház ezeréves lelki örökségének „megalázása vagy megtaposása”.
„A Szent Szófia fenyegetettsége egyúttal fenyegetést jelent az egész keresztény civilizáció, vagyis a szellemiségünk és a történelmünk számára” – hangsúlyozta Kirill. „Minden civilizált állam kötelessége, hogy megőrizze az egyensúlyt: hogy összebékítse, ne pedig kiélezze az ellentéteket a társadalomban, hogy összehozza, ne megossza az embereket” – tette hozzá. Ilarion metropolita, a moszkvai patriarkátus egyházközi külügyeinek irányítója vasárnap a Rosszija 24 hírtelevízióban kijelentette:
A török legfelsőbb közigazgatási bíróság, az Államtanács (Danistay) csütörtökön kezdte meg az isztambuli Hagia Sophia múzeum mecsetté alakítására vonatkozó kérelem elbírálását, amelynek eredményét az elkövetkező 15 nap folyamán készül kihirdetni. A pert egy konzervatív egyesület indította 2016-ban azzal az igénnyel, hogy a testület minősítse semmisnek azt az 1934. november 24-i minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia múzeummá alakításáról rendelkezett. A jelenleg is kormányzó konzervatív iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 2002-es hatalomra jutása óta vallásos csoportok időről időre felvetik a szimbolikus Hagia Sophia mecsetté alakításának lehetőségét, amelyet olykor az ország vezető politikusai is megtámogatnak nyilatkozataikkal. Ankara az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy az épület sorsáról dönteni a törökök szuverén joga, és az Államtanács döntése alapján fog eljárni.
A Hagia Sophia, törökül Ayasofya 1935 óta múzeum, és Isztambul egyik vezető turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza, majd az ortodox keresztény világ központja volt. Konstantinápoly 1453-as oszmán török elfoglalása után dzsámivá alakíttatták át a bazilikát. A 20. században Musztafa Kemal Atatürk, a modern Törökország megalapítója múzeummá alakíttatta át az épületet, amely a fiatal köztársaság világi jellegét volt hivatott hangsúlyozni. A műemlék 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi jegyzékén.
(MTI)
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
Európa országainak, különösen a Baltikumnak fel kell készülnie a legrosszabbra.
Az ukrán kormány nem kezeli kellő súllyal a háború pusztító hatásait és nem tárja a nyilvánosság elé a valós helyzetet.
Egy tízéves stratégiai légierő-program keretében az ukrán légiflotta 250 repülősre bővül majd.
Kitálalt a német szupersztár.
A rosszakarók célja, hogy a magyar ellenállást a háborúval szemben és a magyar ellenállást a migrációval szemben felszámolja.
A németek a Nagelsmann-éra egyik – ha nem a – legjobb meccsén szórtak hatot Szlovákiának.
Nem kímélte az ellenzéki párt vezetőjét az elemző.
