A moszkvai pátriárka felszólította a török vezetést, hogy tanúsítson józanságot

Sajnálkozását fejezte ki az orosz ortodox egyház pénteken amiatt, hogy a török hatóságok nem hallották meg aggályait, és annak várható következményei miatt is, hogy múzeumból mecsetté nyilvánítják az isztambuli Hagia Sophia bazilikát.

Ezt Vlagyimir Lejgoda, a moszkvai patriarchátus szinódusi közönségkapcsolati és médiaosztályának vezetője jelentette ki a TASZSZ orosz hírügynökségnek. „Nagyon sajnálatos, hogy az Orosz Ortodox Egyház és más ortodox egyházak hangját nem hallották meg. Ez a döntés sajnos nem irányul a meglévő ellentétek kibékítésére, hanem ellenkezőleg, még nagyobb megosztottsághoz vezethet, amiről Kirill pátriárka július 6-án nyilatkozatot tett” – mondta Lejgoda.

A szóvivő arra reagált, hogy a török legfelsőbb közigazgatási bíróság pénteken a nemzetközi felszólítás ellenére semmisnek minősítette azt az 1934. november 24-ei török minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia egykori ortodox bazilika múzeummá alakításáról rendelkezett. Recep Tayyip Erdogan török elnök ezt követően elrendelte, hogy a világörökség részét képező isztambuli épületet ismét mecsetté alakítsák át.

A pátriárka véleménye

Kirill, az orosz ortodox egyház pátriárkája hétfőn nyilatkozatban szólította fel a török vezetést arra, hogy tanúsítson józanságot, és őrizze meg „a keresztény kultúra egyik legjelentősebb remekműve” és „a világ keresztényeinek milliói számára szimbolikus templom” semleges státusát, hozzájárulva ezzel Oroszország és Törökország kapcsolatainak további fejlődéséhez, valamint a vallásközi béke és egyetértés megerősítéséhez. Az egyházfő rámutatott, hogy a 6. században épített szentély különösen sokat jelent mind az egyetemes, mind az orosz ortodox egyház és kultúra számára, és az orosz nép hagyományosan „keserűséggel és felháborodással” fogad minden olyan kísérletet, amelynek célja a konstantinápolyi egyház ezeréves lelki örökségének „megalázása vagy lábbal tiprása”.

„A Szent Szófia fenyegetettsége egyúttal fenyegetést jelent az egész keresztény civilizáció, vagyis szellemiségünk és történelmünk számára” – hangsúlyozta Kirill. „Minden civilizált állam kötelessége, hogy megőrizze az egyensúlyt, hogy összebékítse, ne pedig kiélezze az ellentéteket a társadalomban, s hogy összehozza, ne megossza az embereket” – tette hozzá.

Ilarion metropolita, a moszkvai patriarkátus egyházközi külügyeinek irányítója vasárnap a Rosszija 24 hírtelevízióban kijelentette: a Hagia Sophia státusának megváltoztatására irányuló minden törekvés a törékeny felekezet- és vallásközi egyensúly megbontásához vezet.

Az épület 1935 óta múzeum

A Hagia Sophia 1935 óta múzeum, és Isztambul vezető turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza, majd az ortodox keresztény világ központja volt. Konstantinápoly 1453-as oszmán török elfoglalása után dzsámivá alakíttatták át a bazilikát. A 20. században Musztafa Kemal Atatürk, a modern Törökország megalapítója múzeummá alakíttatta át az épületet, amely a fiatal köztársaság világi jellegét volt hivatott hangsúlyozni. A műemlék 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi jegyzékén.

(MTI)