A dán parlament minősített többséggel megszavazta az ország első, meglehetősen ambiciózus célkitűzéseket tartalmazó klímatörvényét, amely szoros ütemtervet diktál a mindenkori kormány számára.
A Folketing június 18-án szavazott a Dán Királyság első klímatörvényéről, amelyet a 179 fős testületből csak 12 képviselő nem támogatott (a képviselők az Új Polgári Párthoz és a Liberális Szövetséghez kötődnek). A jogszabály több ambiciózus célkitűzést is tartalmaz; ezek közül is figyelemreméltó az, hogy a törvény biztosítaná, hogy az ország az 1990-es szinthez képest 2030-ra mintegy 70 százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gázok jelenléte a légkörben.
A parlament az ügyet még 2019 decemberében tűzte napirendre, a koronavírus okozta pandémia ugyanakkor gátat szabott a további egyeztetéseknek. A törvény értelmében a kormány évente új klímavédelmi cselekvési tervet köteles készíteni, amely tartalmazza a Királyság agendáját a tárgyévre vonatkozó klímacélok végrehajtására vonatkozóan. A kormány előterjesztéséről a Folketing minden év szeptemberében dönt, így biztosítva azt, hogy a kormány klímacéljai a pártok közvetlen támogatását élvezik. A dán parlament emellett minden év decemberében összegző jelleggel áttekinti a klímacélok érvényesülését, vitára bocsátva a programpontokat.
Immár a cselekvési terv keretei között a parlamenti pártok június 22-én közös megállapodásban rögzítették azokat a szakpolitikai intézkedéseket, amelyek az ambiciózus klímacélok végrehajtásához szükségesek.
Ezek között szerepel az a „zöld adóreform”, amelyet a Folketing teljes terjedelmében ősszel tárgyal majd. Úgyszintén az agenda része kettő, összesen 4 gigawatt teljesítményű „energiasziget” létrehozása az Északi- és a Balti-tengeren (azzal, hogy az északi-tengeri 10 gigawattra bővíthető), továbbá a zöld üzemanyagok (zöld hidrogén, biogáz) irányába való nyitás, valamint napirendre került a „zöld” távfűtésre való átállás is.
„Ezzel a megállapodással Dánia bebizonyította a világnak, hogy a zöld átállás globális úttörője kíván lenni a továbbiakban.” – nyilatkozta Nicolai Wammen dán pénzügyminiszter.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Von der Leyenék agyonszabályozott, önkéntes kvótákkal agyonterhelt iparkoncepciója a növekedés és a versenyképesség útjában áll.
Nem ő volt az egyetlen, aki vasút helyett a luxust választotta.
Németország kiszállt, a magyarok reagáltak.
A FAZ szerzője változtatásokat sürget, mert különben „kialszik a fény”.
A zöld átállással új erőművek létesülhetnek itthon, a hazai napenergia-kapacitás bővítése rekordokat dönt, klímacélú vállalásainkat pedig már idő előtt teljesítjük. Nagyinterjúnk az energiaügyi miniszterrel ellátásbiztonságról, gazdasági versenyképességről, hálózatfejlesztésekről, energiaárakról.
A gyászmunkából kivették a részüket már a különféle, korábban demokratákat támogató celebek és médiumok is, az Euronews pedig összegyűjtötte a klímaaktivisták reakcióit is.
Drámai és megható pillanatok az interneten: a miniszterelnök személyesen kért segítséget, hogy megtalálja a fehér inges, kalapos kisfiút, akinek a szegedi tömegben nem tudta aláírni a zászlaját. A DPK közössége azonnal megmozdult, és csodával határos módon előkerült az édesanya.
A miniszterelnök nem fogta vissza magát: a szegedi fórumon egymás után lőtte el a poénokat, amikről most videós összeállítás is készült.
