A texasi Ratcliffe leszögezte: „Hadd legyek nagyon egyértelmű: függetlenül attól, hogy ki mit szeretne, a hírszerzésünk mit tükrözzön, amennyiben a jelölésemet megszavazzák, az általam irányított hírszerzés döntéseit külső nyomás nem fogja érinteni, sem megváltoztatni”. Fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy szerinte az oroszok beavatkoztak a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba, s ezt valószínűleg az idei választásokon is megkísérlik majd. Ígéretet tett arra is, hogy hírszerzési igazgatóként „tűpontossággal” igyekszik feltárni a koronavírus-járvány eredetét.
A texasi képviselőt másodszor jelölte a DNI élére Donald Trump. Először tavaly nyáron tette ezt, miután a posztról távozott Dan Coats, az addigi igazgató. Augusztusban azonban Trump váratlanul visszavonta a jelölést, miután a szenátusban mind a demokrata párti, mind a republikánus politikusok részéről erős bírálatokkal illették a jelöltet. Ratcliffe ugyanis az egyik leghevesebb védelmezője volt Trumpnak a 2016-os választásokba történt orosz beavatkozás vizsgálata, majd az elnök ellen indított alkotmányos felmentési eljárás (impeachment) során. Az idén februárban Trump – sokak számára váratlanul – ismét Ratcliffe jelölése mellett döntött.