A Legfelsőbb Bíróságnak nem kellene ellehetetlenítenie a hitoktatást

"Miközben május 13-án az amerikai Legfelsőbb Bíróság szóbeli meghallgatást tartott arról, hogy a katolikus oktatási intézményeknek lehet-e joguk arra, hogy eldöntsék, kit alkalmaznak tanárként, a lányom épp Zoom-hívásban volt katolikus hitoktatójával.

A másodikos gyermekem tanítója nem egyszerűen csak nyelvtant és számtant tanított a lányomnak, hanem instrukciókkal látta el őt a küszöbön álló első gyónást és az elsőáldozást illetően is. A lányom iskolájában valamilyen formában minden tantárgy tartalmaz egyházi tanításokat; ezért is esik a magamfajta szülők választása erre az iskolára. Mindannyiunk úgy véli, hogy az az ideális, ha a hit valamennyi életszituációban megjelenik, ezért meggyőződésünk, hogy a jó oktatást áthatja a spiritualitás – főleg abban az időszakban, amikor gyermekeink életútjuk legbefolyásolhatóbb szakaszában járnak.
 
A lányunk egy kiváló közfenntartású iskolából vittük át az egyházi iskolába, ez pedig egy, a férjemmel közösen meghozott, nehéz döntés eredménye. Ezt a döntést hozzánk hasonlóan rengeteg szülő meghozza országszerte, s végtére is, ezt az „áldozatot” fenyegeti most a Legfelsőbb Bíróság előtt futó per is. 

Az érvelés arra irányul, hogy a bíróságok beleavatkozhassanak abba, hogy az egyházi iskolák milyen szempontok szerint választanak és neveznek ki oktatót. Az érvelés lényege, hogy az egyházi iskolák hitoktatói „nem eléggé egyháziak” ahhoz, hogy a szekularizációról szóló Első Alkotmánymódosítás szerint minősüljenek, ezért a kormányzatnak lehet joga arra, hogy beavatkozzon az oktatási intézmények személyi döntéseibe a tanárok megválasztásakor.

Mégis bárki, akinek van tapasztalata arról, hogy milyen a gyermekét egyházi neveltetésben részesíteni, tudja, hogy az egyházi iskolák hitoktatói folyamatosan arra törekszenek, hogy a vallási tanításokat átadják – a tanár vezeti a gyermekeket az imádkozás során, megtanítja őket az egyházi doktrínákra, formálja magát a hitet, egyfajta hidat képezve a világi és a vallási dimenzió között.

A katolikus iskolák sem kivételek azon szakmai és oktatási kiválósági sztenderdek alól, amelyek a szülőket az iskolaválasztás során orientálják. Ha a diszkrimináció szemponttá válna az egyházi iskolák alkalmazási szempontrendszerében, lényegében maga az egyházi neveltetés lehetetlenülne el."

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.