Fizetnie kell a jövőben az átvett hírtartalmakért a Google-nel és a Facebooknak Ausztráliában. A kormányzati döntés azon globális tendenciába illeszkedik, amelynek keretében az egyes államok úgy igyekeznek megmenteni az egyre nehezebb financiális helyzetben lévő helyi sajtót, hogy az internetes óriáscégeket hirdetési bevételeik megosztására kényszerítik.
Az ausztrál kormány hétfőn bejelentett intézkedése azzal is összefüggésben áll, hogy a koronavírus járvány negatív gazdasági hatásai miatt meggyorsult a helyi lapok és híroldalak hirdetési bevételeinek csökkenése. Mind Ausztráliában, mind az USA-ban tovább romlott a hagyományos médiapiac helyzete. Több tucat kisebb kiadó kényszerült a nyomtatott kiadás felfüggesztésére, vagy akár teljes bezárásra az elmúlt hetekben.
„Nem tagadhatjuk annak a fontosságát, hogy hasonló és méltányos versenyfeltételeket biztosítsunk a cégeknek, illetve hogy megfelelő pénzügyi ellenszolgáltatást kapjanak az általuk előállított tartalmakért” – fogalmazott Josh Frydenberg pénzügyminiszter.
A Google és Facebook csalódottságának adott hangot az intézkedés kapcsán. Mind a Facebook, mind a Google képviselői igyekeztek hangsúlyozni, hogy milyen erőfeszítéseket tettek korábban az ausztrál média szereplőivel. A két óriáscég korábban egyébként önkéntes magatartási kódex kidolgozásáról tárgyalt a média szereplőivel, és a kormány azután választotta a mostani kötelező jellegű megoldást, hogy ezek az egyeztetések nem vezettek eredményre.
A hírtartalmak átvétele meglehetősen jövedelmező üzletnek bizonyult a nagy online platformok számára. Egyedül a Google 4,7 milliárd dolláros jövedelemre tett szert 2018-ban a híroldalak tartalmai révén, de ebből nagyon kevés került vissza magukhoz az előállító médiumokhoz. A Google szerint azonban ez elemzés pontatlan, és az internetes cég azzal védekezett, hogy a rajta keresztül végrehajtott keresések révén rengeteg olvasó jutott el a forrásként szolgáló híroldalakra.
Miután az EU új online szerzői jogi szabályozást fogadott el 2019-ben, a francia versenyhatóságok utasították a Google-t, hogy állapodjon meg a híroldalakkal a keresési eredményekben tőlük átvett hírtartalmakért fizetendő kompenzációról. A közös uniós szabályozás bevezetése előtt a Google igyekezett kijátszani az egyes tagállami szabályozási kísérleteket és intézkedéseket. Spanyolországban például hírkereső oldalának megszüntetésével reagált az állami nyomásgyakorlásra.
Az USA-ban ugyanakkor tavaly fogadta el a Kongresszus azt a törvényt, amelynek értelmében a lapkiadók ideiglenes felmentést kapnak a trösztellenes szabályozás alól annak érdekében, hogy kollektíve tárgyalhassanak a nagy internetes szolgáltatókkal.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Nos - négy ország kimondva (USA, Szlovákia, Törökország és Magyarország) ellenzi Ukrajna NATO csatlakozását, Németország és Franciaország és még jó pár ország a színfalak mögött.
Nem félnek elmenni a falig, s alig várják, hogy kiszolgáltatott helyzetbe hozzák Orbán Viktort.
Magyarország és Lengyelország ellenállását is próbálják felszámolni a Financial Times szerint.
Dánia július 1-jével veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Lengyelországtól, a programjukat bemutató dokumentumban negyvenegy (!) alkalommal szerepel Ukrajna neve.
Nagy terveik vannak a soros elnökségre.
A válaszadók sokféle szempontot mérlegeltek.
A Real Madrid nyerte az újabb európai rangadót.
A volt német kancellár egy keddi konferencián azt állította, Merz lépései a bevándorlásellenes, jobboldali AfD pártnak való „behódolással” érnek fel.
