Európa „kolera idején”

"Gabriel García Márquez remekművének időtlensége azzal magyarázható, hogy történetében a legváratlanabb pillanatokban keveredik az ésszerűség a rejtéllyel. Nem menekülhetünk a saját sorsunk elől. Ki gondolta volna még néhány hónappal ezelőtt, hogy egy egész kontinens karanténba fog zárkózni, országok teljes egészében visszaállítják majd határaik ellenőrzését, és a szolidaritás Európa államai között megkopik? Mégis ki vetné meg Franciaországot azért, hogy nem szállít szájmaszkokat vagy egészségügyi felszerelést az alpesi szomszédjának? Ugyanakkor sohasem éreztem még Európát olyan szolidárisnak, mint ezekben az időkben! Honnan is ered ez a válság és milyen következményekkel jár mindez az Unióra nézve? Jelenleg ezek még elméleti kérdések. Ugyanakkor a példa nélküli közegészségügyi válság számos olyan tanulsággal szolgál, amely iránymutató lehet a tavaly ősszel ellentmondások közepette megindult „európai életmód” meghatározásában.

Az „európai életmód” védelmének és népszerűsítésének gondolata ezért most időszerűbb, mint valaha. Így különösen fontos megérteni – a leegyszerűsítő és leszűkítő baloldali politikán túlmutató – lényegét és célját.

De vajon miből is áll ez az életmód és miért van szükség a védelmére és gondozására?

Az öreg kontinens olyan közös történelemben és történeti emlékekben osztozik, amelyek az évszázadok leforgása során formálódva egy sajátos értékeket rejtő civilizációt építettek fel. Ennek a civilizációnak a különös értékei jelentik az „európai életmód” elméleti alapját. Ezek az értékek pedig az antik időkben gyökereznek. Az ókori görög filozófia és természetjogi gondolkodás határozta meg azokat a kereteket, amelyek lehetőséget nyújtanak az igazság keresésére, valamint a jó és a rossz megkülönböztetésére. Belőlük fakadnak továbbá a legfontosabb demokratikus értékek is. Emellett az európai identitás erkölcsi és etikai fejlődését leginkább a Tízparancsolat és a zsidó-keresztény kultúra befolyásolta. A római jog nemcsak a legtöbb európai ország polgári és családjogának az alapjait biztosítja, hanem fontos bölcsességeket üzen az államszervezéssel, az állampolgársággal és a hazaszeretettel összefüggésben. Az európai életmódnak ezeket az alapértékeit olvasztotta egybe és őrizte meg a kereszténység a középkor során, majd pedig az azt követő időkben is. A keresztény gondolkodásból fakad az elidegeníthetetlen és szent emberi méltóság elismerése, amely az európai társadalom szövetének és gondolkodásnak az elválaszthatatlan részévé vált. Végül pedig a felvilágosodás korában vált meghatározóvá a tudományos igényű gondolkodás tisztelete és elismerése.

Ennek a közös örökségnek köszönhető a ma ismert európai civilizáció megszületése és megerősödése, amelynek értékei mind kulturális, mind pedig gazdasági értelemben az egész világon éreztetik a hatásukat.

Ahelyett tehát, hogy szőnyeg alá söpörnénk a közös európai értékeket, a megőrzésükre és érvényesülésük előmozdítására kell törekednünk. ( … ) Közös identitásunk segíthet felvenni a kesztyűt az olyan globális kihívásokkal, mint a klímaváltozás, a technológiai újítások vagy éppen egy világjárvány. Éppen ezért kell az Európai Bizottság új kezdeményezését bátor lépésként értékelni. Vissza kell ugyanis szerezni az állampolgárok európai egységesülésbe vetett bizalmát, elismerve ezen közösség „értékeit” és európai „életmódját”. Ez pedig nemcsak a közös európai identitás fejlődésének az előmozdítását eredményezheti, hanem egy hatékonyabb, kollegiálisabb és szolidárisabb Európa megteremtését."

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.