Flandria nem támogatja az európai zöld megállapodást (European Green Deal). Ha a belga régiók között nincs konszenzus, egységes belga álláspont sem jöhet létre az ügy kapcsán, márpedig a zöld megállapodás elfogadásához az összes tagállam egyetértése szükséges.
A három belga régió – Vallónia, Brüsszel és Flandria – közül utóbbi (egyúttal a legnépesebb és legnagyobb gazdasági súllyal bíró térség) nem támogatja az Európai Bizottság zászlóshajó-projektjének számító európai zöld megállapodást; tekintettel arra, hogy Belgium szövetségi állam, ahhoz, hogy egységes pozitív belga álláspont születhessen a zöld megállapodásról, a régiók támogatása elengedhetetlen. Belga támogatás hiányában pedig az európai zöld megállapodás sem jöhet létre azért, mert ehhez pedig valamennyi uniós tagállam hozzájárulása szükséges.
A „European Green Deal” néven is ismert projekt lényegében egyfajta „ütemtervként” is felfogható, amelynek végcélja az Európai Unió zöld átállása, magyarán karbonsemlegessé tétele. A flamand kritika ezzel kapcsolatban, hogy a megállapodás a rövidtávú megoldások bűvkörében mozog, miközben Európát valójában évtizedekre a fosszilis energiahordozókhoz láncolja.
„A koronavírus-járvány kapcsán kialakult válság arra is rámutat, hogy az európai zöld megállapodásnak nyitnia kell a lokalizmus irányába, hogy a jövőbeli válságok megoldása a jobb alkalmazkodóképességű helyi szintről induljon” – kommentálták kollégái a flamand klímaminiszter szerda esti bejelentését, aki a European Green Deal-t „gonosz megállapodásnak” nevezte.
„Ha Frans Timmermans szeretne Flandria 2030-as klímacéljain változtatni, szabad választások alkalmával tegye próbára programját” – közölte a miniszterasszony, utalva arra, hogy Timmermans felel jelenleg az Európai Bizottságban az uniós klímastratégiáért. A miniszter hozzátette: jelenleg nem Timmermans feladata, hogy feleljen a nép irányába, akiknek a pénzügyi terheit a program jelenleg nem veszi figyelembe. – áll a The Brussels Times tudósításában.
Nem ez az első eset, hogy a belga régiók között megosztottság alakul ki egy-egy EU-s zászlóshajó-projekt kapcsán. A régiók között rendszeresen feszültséget szít az EU-s pénzek elosztási mechanizmusa: Vallónia például jóval magasabb munkaerőhiánnyal küzd, mind Flandria, miközben az egy főre jutó GDP-je is kisebb. Ezekre az tényezőkre is tekintettel, a „zászlóshajó-projektek” pénzeinek nagy része – ilyen például a zöld megállapodás kapcsán folyósítandó összeg – Vallóniát illeti, miközben Flandria mindössze ennek töredékét kapja – nagyságrendekkel alig magasabb összeget, mint Belgium legkisebb régiója, Brüsszel.
Ez annak tükrében különösen kellemetlen Flandria számára, hogy a koronavírus-járvány Vallóniánál sokkal keményebben sújtja a régiót, a mechanizmus miatti támogatások azonban Flandriát elkerülve az ország déli részei felé vándorolnak. Belgium legjobban teljesítő régiójának vezetőjeként Jan Jambon úgy kommentálta az esetet, hogy „Európa elosztási mechanizmusai megint a jó tanulót büntetik”.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az Európai Bizottság hosszú távú krízissel, egekbe szökő árakkal és ellátási zavarokkal számol, de érdemi választ nem ad a problémákra.
Donald Trump egyértelmű támogatása és az amerikai–magyar kapcsolatok erősödése teljes idegösszeomlást okozott az uniós elitnél.
Nyílt lapokkal játszik már az Európai Bizottság.
Úgy visszautasította az Európai Bizottság üzemanyagra vonatkozó tervét a kormányfő, hogy öröm nézni.
Mutatjuk a konkrét tapasztalatokat!
Már úgy kezelik Orbán Viktort, mint Vlagyimir Putyint.
Magyarország gázellátása nincs veszélyben, de észnél kell lenni – mondta Orbán Viktor miniszterlnök Kiskundorozsmán.
„Ha nem kötnek megállapodást, felrobbantok ott mindent” – mondta az amerikai elnök.
