A New York Times szerint Sanders erőfölényre tett szert a nevadai kaukuszon.
Pete Buttigieg demokrata párti elnökjelölt-aspiráns vasárnap szabálytalanságokat vélelmezett a szombaton Nevadában tartott előválasztások (caucus) szavazatszámlálásainál. A politikus levelet küldött a nevadai Demokrata Párt vezetőségének, és kérte a korai szavazás részletes eredményeinek nyilvánosságra hozatalát is, választókerületenként. A korai szavazással a választás előtti napokban, levélben lehetett voksolni. Kérte az esetleges hibák korrigálását is.
Molly Forgey, Nevada Demokrata Pártjának kommunikációs igazgatója közleményében leszögezte, hogy a korai szavazatokat és a választás napjának voksait a párt lépésről lépésre, folyamatosan hozza nyilvánosságra. „Soha nem jeleztük, hogy az eredményeket körzetenként nyilvánosságra hozzuk, és ezen a gyakorlatunkon most sem kívánunk változtatni” – fogalmazott a kommunikációs igazgató. Hozzáfűzte, hogy amennyiben Buttigieg kampánya megkérdőjelezi az eredményeket, akkor azt hivatalos formában tegye meg. Hari Sevugan, Buttigieg kampányának helyettes vezetője szerint hajszálnyi a különbség a jelölőgyűléseken második és harmadik helyet elért két politikus – Buttigieg és Joe Biden – között. „Mivel felvetettük a nevadai Demokrata Pártnak a szabálytalanságokat és egy sor más, megoldatlan kérdést, még nem világos, hogy mi lesz a végeredmény” – fogalmazott Sevugan egy televíziós interjúban.
Bár a szavazatok számlálása még vasárnap is tartott, Bernie Sanders vermonti szenátor egyértelmű győzelmet aratott Nevadában. Ahogyan a The New York Times című lap fogalmazott: nemcsak győzött, hanem erőfölényre tett szert. Vasárnap délelőtt a voksok 60 százalékának feldolgozása után 46 százalékos szavazataránnyal végzett az élen. A második helyen Joe Biden, az Obama-kormányzat egykori alelnöke a választók 19 százalékának, Pete Buttigieg, egy indianai kisváros volt polgármestere pedig 15 százalékuknak a támogatottságát tudhatta magáénak. Buttigieg egyébként még szombaton este gratulált Sanders szenátornak, de közben beszédében kifejtette, hogy Sanders egy olyan hajlíthatatlan ideológiai forradalomban hisz, amely nem számol a legtöbb demokrata párti emberrel, „a legtöbb amerikairól már nem is szólva”.
A The New York Times című lap elemzése szerint Sanders nevadai győzelme három társadalmi rétegnek köszönhető: a fiataloknak, a nagyon liberális szavazóknak és a spanyolajkú közösségnek, amely nagy lélekszámú ebben az államban. A spanyolajkúak körében kivívott támogatottágot különösen fontosnak tartják, mert az úgynevezett szuperkedden – március 3-án, amikor egyszerre 14 tagállamban voksolnak – Texasban és Kaliforniában is szavaznak, s ezekben az államokban szintén nagy spanyolajkú közösségek élnek.
A The Wall Street Journal úgy fogalmazott a magát demokratikus szocialistának nevező Sanders győzelméről: „sok támogatója talán nem is tudja, hogy mit jelent a gyakorlatban a szocializmus, de örömmel látják a társadalmi igazságosság és Amerika valamennyi egyenlőtlensége kormányzati felszámolásának haragos követelését”. A lap elemzése Sanderst valószínűsíti a Demokrata Párt elnökjelöltjének.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
A lap a józan ész irányába mutató tengerentúli politikai nyomás miatt nyafog, és az Európai Unió egységét félti az amerikai elnöktől.
Az Egyesült Államok Ukrajnának a NATO-tagság keretében kapott biztonsági garanciákhoz hasonló garanciákat kínál, jelentették be amerikai tisztviselők hétfőn.
A parlamenti képviselő Telegramon írta meg a pletykát.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
