Nem örült annak, hogy ott volt Orbán: ezt csinálta Niedermüller Péter az EP-ben

Niedermüller Péter 2014-2019 volt az Európai Parlament képviselője. Nem meglepő módon legtöbbet a bevándorlók ügyében, a különféle kisebbségekért és hazáját kritizálva szólalt fel az EP-ben. Gyakran szólt hozzá menekültügyi, diszkriminációs és a magyar kormánnyal kapcsolatos ügyekhez. Felszólalásaiban szorgalmazta a Soros által támogatott NGO-k tovább támogatását az európai adófizetők pénzéből (Demokrácia Alap), kifejtette, hogy nem örül annak, hogy a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor felszólal az EP-ben, valamint foglalkozott a rasszizmus, a xenofóbia, a homofóbia, a nők elleni erőszak és a cigányellenesség kérdéseivel is.

Az intolerancia elleni küzdelem bajnoka

Niedermüller Péter kirohanása a fehér, heteró keresztények ellen valószínűleg szakmai ártalom lehet: már az EP-ben is foglalkozott a témával, igaz, teljesen más megközelítésből. 2016 október 16-án például szóvá tette, hogy ugyan az EU-nak számos homofóbia és xenofóbia elleni deklarációja van, a rasszizmus és xenofóbia mégis a politikai élet része, és egyes pártok „a bevándorlók ellen kampányolnak, akkor is, ha azok másik tagállam állampolgárai”. Niedermüller szerint a brexitet is a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletcselekmények elharapózása követte.

Ezért azt kérdezi a Bizottságtól, hogy

Sőt, a DK-s képviselő feltette azt a kérdést is: mit kíván tenni a Bizottság azon tagállamok ellen, amelyek papíron elfogadták a diszkriminációmentes dokumentumokat, de „nem alkalmazzák azt a gyakorlatban, és így nem nyújtanak védelmet a rasszista és xenofób gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények ellen?” Végül Niedermüller Péter azt javasolja, hogy az EP 2008-as, rasszizmus és xenofóbia elleni keretmegállapodás (Framework Decision on combating Racism and Xenophobia by means of criminal law) kiterjesztését a homofóbiára is.

Ugyanebben a hónapban a családon belüli erőszak elleni küzdelem jelszava mögött általános férfiellenes ideológiát a nemzetközi jogba csempésztő isztambuli egyezmény ügyében is felszólalt a képviselő. Az isztambuli egyezményt a magyar parlament nem fogadta el, s emiatt állandóan kritikával illetik feminista és baloldali körökből. Az egyezményt minden EU-s tagállam aláírta, de sokuk nem ratifikálta, tehát nem hazánk az egyetlen, aki nem kért a férfiellenes ideológiából. 

Niedermüller Péter többek közt azt kérdezte, hogy

S ezután feltette a kérdést: azok esetében, akik ratifikálták, miként biztosítja az EU bizottsága annak végrehajtását; s hogy milyen további lépéseket tervez a kérdésben a testület. 

A bevándorlók pártján

Niedermüller Péter 2017 nyarán volt társszerzője egy parlamenti indítványnak, amely annak kapcsán született, hogy Donald Trump több hónapra megtiltotta a belépést az Egyesült Államok területére néhány muszlim ország állampolgárainak. 

Ezért az Európai Parlament az indítvány szerint „hangsúlyozza a kulturális sokszínűség iránti tiszteletét”, hogy a terrorizmus elleni harc nem igazolja egyes vallások követői és egyes népek tagjai iránti általános gyanút, és felszólítja az EU-t, hogy harcoljon a származásra, vallásra és nemzetiségre alapuló diszkrimináció, valamint a menekültek kirekesztése ellen. 

2016 szeptemberében pedig a képviselő az EP Magyarországgal kapcsolatos aggodalmait megfogalmazó, 2015 júniusi határozata kapcsán szólalt fel, azt kérdezve a bizottságtól, hogy vajon a magyar kormány által 2016. október másodikára kiírt népszavazás, melyen arról szavaztunk, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa-e nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését, vajon kompatibilis-e az EU-s szerződésekkel, illetve  az EU-s és a nemzetközi jog diszkriminációellenes kitételeivel. 

A DK-s politikus egyik utolsó felszólalásában az EP-ben, 2019 áprilisában, az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló vitában fontosnak tartotta megjegyezni, hogy „Számomra és frakcióm számára különösen fontos volt a tárgyalások során annak biztosítása, hogy a Frontexnek továbbra is egyik alapvető feladata marad a tengeren hánykolódó menekültek megmentése. Erről a humanitárius kötelességről az ügynökség soha, semmilyen körülmények között nem mondhat le. Nem engedhetjük meg, hogy szélsőjobboldali kormányok és miniszterek önző politikai haszonlesésből emberek életével játsszanak.”

A magyar kormány ellen

Niedermüller azt is megkérdezte a bizottságtól, hogy nem tudná-e megosztani a EP-vel a testület a véleményét a magyar menekültügyi szabályozásokkal kapcsolatban, illetve hogy a magyar rendőrség bevándorlókkal szembeni bánásmódja nem ellentétes-e az EU-s joggal. Az utolsó kérdés pedig arról szólt, mit kíván tenni a bizottság a ügyben. 

2018 februárjában pedig még azt is megjegyezte: „Az Európai Parlamentnek alapvető kötelessége védelmeznie” a magyar kormány szerint Soroshoz köthető civil szervezeteket, „amelyek híján nincs demokrácia. Ki kell állnunk mellettük, és létre kell hoznunk egy olyan Demokrácia Alapot, amely közvetlenül és hosszú távon támogatja ezeket a civil szervezeteket.” Tehát Niedermüller még egy, az európai adófizetők pénzéből finanszírozott alapból is pénzelte volna a Soros által már támogatott NGO-kat. 

2015 májusában pedig leszögezte, hogy

Orbán Viktor, mivel szerinte a magyar kormány politikája szembe megy az EU alapvető értékeivel. 

A romák szegregációja 

Az írott deklarációk intézménye, melyet 2016-ban megszüntettek, arra szolgált, hogy maximum kétszáz szóban felhívja a figyelmet egy-egy, az EU kompetenciájába tartozó ügyre. Egy írott deklarációt akkor fogadtak el, ha közzététele után három hónappal az EP-képviselők fele aláírta, amihez rendkívüli lobbitevékenységre volt szükség, viszont az ilyen deklarációknak még elfogadva sem volt sem jogi, sem politikai következménye. 

Érdekes, hogy ahhoz képest, hogy egy írott deklaráció nincs egy oldal, mennyi szerzője lehet: egy 2015-ös, autizmusról szóló deklaráció, melynek szerzői közt ott volt Niedermüller Péter és Szanyi Tibor is, például harmincan írtak hivatalosan. 

Második, a romák iskolai szegregációjának megszüntetését követelő írott deklarációjának szerzőségén Niedermüller tizenegy képviselőtársával osztozott. Eme dokumentum szerint a romák szegregációja sérti az egyenlőség elvét, visszafordíthatatlanul rossz hatással van a roma gyermekek fejlődésére, de ennek ellenére számos európai országban létezik. 

Roma-ügyben egyébként máskor is aktivizálta magát a képviselő: 2017 márciusában a nemzetközi romanap alkalmából kérdezte meg a Bizottságot és a Tanácsot, hogy miként biztosítja a két testület, hogy „a küzdelem a cigányellenesség ellen az EU-s politika fő részévé válik”, és hogy miként figyeli az EU, hogy a nemzeti politikák megfelelnek-e az EU értékeinek.  

Informatikai szakértő

Ezek mellett az informatika kérdéseihez szólt hozzá a DK-s képviselő: az Apple-FBI-csata kapcsán kifogásolta, hogy a „az EU-s jog végrehajtóinak hozzáférést adni a védett adatokhoz sérülékennyé teszi a digitális rendszereket a bűnözőkkel, terroristákkal és titkosszolgálatokkal szemben”, ezért az Európai Bizottságnak mindent meg kell tennie, hogy

Hm. 

Végül a negyedik írott deklaráció, melynek Niedermüller is szerzője volt, „az online gyűlölet és szélsőségesség elleni küzdelem” jegyében született meg 2016 decemberében, és 18-an kellettek a megírásához. A 18 szerző a kevesebb, mint egyoldalas dokumentum nyolc pontjában leszögezi, hogy fontos a szólásszabadság, ahogy az internet is fontos platform, de sajnos a „szélsőségesek és terroristák” is felhasználják az elképzeléseik terjesztésére és a toborzásra. Majd ráirányítják a figyelmet, hogy az Európai Bizottság szerint az EU-s tagállamoknak egységes választ kellene adnia a kérdésre.