Palesztin emberi jogok mögé bújva borítja lángba az antiszemitizmus az amerikai egyetemeket
Joe Biden igyekszik leértékelni az amerikai egyetemeken zajló rendbontásokat.
Lemondott az eddig magánál tartott miniszteri tárcákról Benjámin Netanjahu, az izraeli átmeneti kormány miniszterelnöke, mert a törvények értelmében nem tölthet be miniszteri tisztséget, aki ellen vádat emelt az államügyész.
A kormányfő a népjóléti, a diaszpóraügyi és a mezőgazdasági minisztérium vezetéséről mondott le, azt ígérve, hogy a következő napokban megnevezi utódait ezeken a posztokon. A koalíciós egyezmények szerint az egyik minisztériumot a keleti vallásosokat képviselő Sasz párt, a másik kettőt pedig a kormányzó jobboldali Likud párt valamely képviselője fogja megkapni.
Netanjahu döntése előtt Aviháj Mandelblitt főügyész kijelentette, hogy a kormányfő nem folytathatja tovább munkáját a minisztériumok élén a vele szemben benyújtott vádiratok miatt. Netanjahu lemondása a 13-as kereskedelmi tévécsatorna értesülése szerint a jövő hét elején lép hatályba. A hét elején Netanjahu már miniszterré nevezte ki az eddigi egészségügyi miniszter-helyettest, Jákov Licmant, és néhány hete a védelmi tárcát is átadta Naftali Bennetnek, a Zsidó Otthon párt politikusának. A múlt hétig ő vezette ezeket a minisztériumokat is.
Netanjahu ellen novemberben közhivatallal visszaélés, csalás és korrupció miatt nyújtott be vádiratot az államügyész, s e bűncselekmények mellékbüntetése a közügyektől való eltiltás.
Netanjahu bejelentésével szinte egy időben az izraeli legfelsőbb bíróság kihirdette válaszát a nemzetbiztonság és a kultúra területén dolgozó 67 értelmiségi petíciójára. A beadvány aláírói – erre vonatkozó törvény hiányában – annak eldöntését kérték a legfelsőbb jogi grémiumtól, hogy Netanjahu az ellene benyújtott vádiratok ellenére kaphat-e kormányalakítási megbízást a márciusi választások után.
A legfelsőbb bíróság törölte, noha ítélkezésre alkalmasnak vélte a petíciót, amelynek ügyében kedden meghallgatta az érdekelt feleket. A három tagú, és a bíróság elnökének vezetésével összeült jogi grémium szerint még túl korán, és egy elméleti ügyben kérték döntésüket, mivel még nem ismert a március 2-ára kiírt választások eredménye, így nem tudni, hogy szóba kerül-e majd egyáltalán Benjámin Netanjahu személye lehetséges kormányfőként.
„A petíciók benyújtói tiszteletben tartják és üdvözlik a legfelsőbb bíróság határozatát, amely nem utasította el a beadványt, hanem csak a jelenlegi helyzetben törölte azt, kijelentve, hogy a felvetett kérdés alapvetően közérdekű, csak még nem érkezett el az ideje a tisztázásának” – mondta a bírósági határozatról Dafna Holt-Lechner, a petíciót benyújtó ügyvéd.
Izraelben tavaly kétszer rendeztek általános választásokat, áprilisban és szeptemberben. Netanjahu egyik alkalommal sem tudott kormányt alakítani, mert a baloldali, a centrista és az arab pártok nem voltak hajlandók szövetségre lépni vele az ellene szóló vádak miatt. A szeptemberi választások után legfőbb ellenfele, a centrista Kék-fehér pártot vezető Beni Ganz sem tudott kormányt alakítani, így újabb parlamenti választásokat írtak ki 2020. március 2-ra.
(MTI)