Lemondott az eddig magánál tartott miniszteri tárcákról Benjámin Netanjahu, az izraeli átmeneti kormány miniszterelnöke, mert a törvények értelmében nem tölthet be miniszteri tisztséget, aki ellen vádat emelt az államügyész.
A kormányfő a népjóléti, a diaszpóraügyi és a mezőgazdasági minisztérium vezetéséről mondott le, azt ígérve, hogy a következő napokban megnevezi utódait ezeken a posztokon. A koalíciós egyezmények szerint az egyik minisztériumot a keleti vallásosokat képviselő Sasz párt, a másik kettőt pedig a kormányzó jobboldali Likud párt valamely képviselője fogja megkapni.
Netanjahu döntése előtt Aviháj Mandelblitt főügyész kijelentette, hogy a kormányfő nem folytathatja tovább munkáját a minisztériumok élén a vele szemben benyújtott vádiratok miatt. Netanjahu lemondása a 13-as kereskedelmi tévécsatorna értesülése szerint a jövő hét elején lép hatályba. A hét elején Netanjahu már miniszterré nevezte ki az eddigi egészségügyi miniszter-helyettest, Jákov Licmant, és néhány hete a védelmi tárcát is átadta Naftali Bennetnek, a Zsidó Otthon párt politikusának. A múlt hétig ő vezette ezeket a minisztériumokat is.
Netanjahu ellen novemberben közhivatallal visszaélés, csalás és korrupció miatt nyújtott be vádiratot az államügyész, s e bűncselekmények mellékbüntetése a közügyektől való eltiltás.
Netanjahu bejelentésével szinte egy időben az izraeli legfelsőbb bíróság kihirdette válaszát a nemzetbiztonság és a kultúra területén dolgozó 67 értelmiségi petíciójára. A beadvány aláírói – erre vonatkozó törvény hiányában – annak eldöntését kérték a legfelsőbb jogi grémiumtól, hogy Netanjahu az ellene benyújtott vádiratok ellenére kaphat-e kormányalakítási megbízást a márciusi választások után.
A legfelsőbb bíróság törölte, noha ítélkezésre alkalmasnak vélte a petíciót, amelynek ügyében kedden meghallgatta az érdekelt feleket. A három tagú, és a bíróság elnökének vezetésével összeült jogi grémium szerint még túl korán, és egy elméleti ügyben kérték döntésüket, mivel még nem ismert a március 2-ára kiírt választások eredménye, így nem tudni, hogy szóba kerül-e majd egyáltalán Benjámin Netanjahu személye lehetséges kormányfőként.
„A petíciók benyújtói tiszteletben tartják és üdvözlik a legfelsőbb bíróság határozatát, amely nem utasította el a beadványt, hanem csak a jelenlegi helyzetben törölte azt, kijelentve, hogy a felvetett kérdés alapvetően közérdekű, csak még nem érkezett el az ideje a tisztázásának” – mondta a bírósági határozatról Dafna Holt-Lechner, a petíciót benyújtó ügyvéd.
Izraelben tavaly kétszer rendeztek általános választásokat, áprilisban és szeptemberben. Netanjahu egyik alkalommal sem tudott kormányt alakítani, mert a baloldali, a centrista és az arab pártok nem voltak hajlandók szövetségre lépni vele az ellene szóló vádak miatt. A szeptemberi választások után legfőbb ellenfele, a centrista Kék-fehér pártot vezető Beni Ganz sem tudott kormányt alakítani, így újabb parlamenti választásokat írtak ki 2020. március 2-ra.
(MTI)
Ami tizenhárom év alatt nem, az tizenhárom nap alatt sikerült: iszlamista felkelők megdöntötték Bassár el-Aszad hatalmát Szíriában. Korábban hatszázezer ember halt meg a polgárháborúban, a véreskezű elnök kitartott, most azonban rendszere elvesztette külső és belső támasztékait.
Háfez al-Aszad 1971-től 2000-ben bekövetkezett haláláig volt Szíria kegyetlen kormányzója.
Egy csapásra megsemmisült a szíriai haditengerészet maradéka.
Ez történik Szíriában: a megbuktatott rezsim képviselőivel is tárgyalt az átmeneti kormány vezetője, az amerikaiakat viszont ő sem szereti...
Heti háromszor kell a bíróságon megjelennie a háborúban álló Izrael vezetőjének.
Több tucat légicsapást hajtott végre az izraeli légierő Szíriában, köztük a fővárosban, Damaszkuszban is.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
