A kisebbségek javát szolgáló mentőcsomag kapcsán indult eljárás kimenetele több szempontból is kiemelt jelentőséggel bír. Amellett, hogy annak eredménye a magyar vonatkozás miatt hazánk számára megkerülhetetlen, az Európai Bizottság mindeddig mostohán bánt az európai polgári kezdeményezésekkel.
Napjainkig négy európai polgári kezdeményezés jutott el arra a szintre, hogy az Európai Bizottság érdemben vizsgálja a jogalkotás lehetőségét. Míg a „A víz közjó, nem árucikk” elnevezésű kezdeményezés nyomán „mindössze” nem közvetlen (vagyis az államokra nem kötelező) hatályú irányelv született, a mintegy kétmillió állampolgár által előterjesztett „Egy közülünk” esetében a Bizottság egyáltalán nem terjesztett elő jogszabály-javaslatot. Hasonló sorsra jutott az állatkísérletek megszüntetését célzó Stop Vivisection elnevezésű kezdeményezés is: a Bizottság hivatalos álláspontja szerint noha a kezdeményezés iránya helyes, az állatkísérletek végleges betiltásának még nem jött el az ideje. Hasonló megfontolásból kell huzamosabb ideig együtt élni a potenciálisan rákkeltő glifozátokkal is, tekintettel arra, hogy a gyomirtó szer karcinogén volta egyelőre tudományosan nem bizonyított.
A Minority SafePack esetében az érdemi munka csak most kezdődik. Az európai népi kezdeményezés eljárásrendje szerint a Bizottságnak innentől kezdve három hónapja van arra, hogy mérlegelje, hogy a népi kezdeményezés alkalmas-e arra, hogy az abban foglalt értékek kötelező érvényű jogi formában is testet öltsenek. Tekintettel arra, hogy az ügy minden valószínűség szerint az Európai Parlament plenáris ülése elé is kerül, a csomag vonatkozásában heves politikai viták várhatók.