A városok és a nemzetállamok ellentéte határozta meg a tavalyi évet

"A nagyvárosok egyre karakteresebben helyezkednek szembe saját nemzetállamaikkal. Ebben a vonatkozásban is jelzésértékű a „Szabad Városok Szövetsége” elnevezésű megállapodás, amelyet Pozsony, Budapest, Prága és Varsó liberális főpolgármestere írt alá. Ezek a települések négy olyan kelet-európai országnak a fővárosai, amelyet nemzeti és/vagy populista érzelmű közösség kormányoz. Mindez csak egy példa arra a globális trendre, amely világszerte meghatározta a 2019-es évet.

A városi polgárság egyre nagyobb mértékű szabadságot óhajt, ennek jegyében pedig egyre nyitottabbá válik a diverzitásra, miközben egyre kevésbé érdeklődik a nemzeti szuverenitás iránt. A vidék kisvárosainak és községeinek lakói ezzel szemben a nemzeti identitás megőrzésében és a helyi hagyományok megőrzésében érdekeltek, még akkor is, ha emiatt be kell sorakozniuk a karizmatikus vezető mögé.

A négy kelet-európai főváros jól mutatja azt az ellentétet, ami a nemzeti kormányok szuverenista és nemzeti identitásmegőrző politikája és a nagyvárosi polgárság viszonylagos kozmopolitanizmusa, progresszív szemléletmódja között húzódik.

A négy főpolgármester úgy szeretne tekintetni az általuk vezetett városokra, mint nyílt, nagyvilági metropoliszokra, amelyek a világ minden részéről magukhoz gravitálják a dolgozó, értékteremtő embereket, befektetőket; az érintett kormánypártok hagyományőrző, vallásos narratívát is magába foglaló politikája pedig nem illik a képbe. A liberális főpolgármestereknek szándékában áll közvetlenül az Európai Unióhoz folyamodni költségvetési forrásért, amit az EU szándékosan tarthat vissza a szuverenitáspárti nemzeti kormányzatoktól amiatt, mert politikájuk az unió kétségei szerint nem tükrözi az európai értékeket.

A főpolgármesterek emellett alternatívát nyújtanának a Visegrádi Együttműködésre - vagyis arra a négy érintett állam között létrejött szövetségre, amely az EU-ban legkarakteresebben képviseli a migrációellenes álláspontot, és amelynek kormányai aláásni igyekeznek az Európai Unióban uralkodó álláspontot a bírói és a végrehajtó hatalmi ágak egyensúlyát illetően a demokráciában. 

Időközben az Európai Unió is megértette, hogy a nagyvárosokkal való együttműködés a legalkalmasabb arra, hogy átlépjen a nemzetállamok felett; az EU még 2016-ban egy olyan széles körű nagyvárosi agendát fogadott el, amely a nagyvárosok vezetőinek a döntéshozatalba való közvetlen bevonására irányul. A „Szabad Városok Szövetsége” ennek megfelelően könnyen meghaladhatja a kelet-európai kereteket, és gyökeret vethet az EU-ból épp kilépő félben lévő Egyesült Királyságban, és az Egyesült Államokban is."

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.