A brüsszeli migrációs és integrációs politika csődje nap mint nap életeket veszélyeztet
Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.
Németország célja, hogy szigorú, emberi jogok védelméről szóló törvényeket alkosson a munkakörülmények javítására. A globális piaci termékek előállítása gyakran az emberi jogi elvek és a munkajogi előírások megsértéséhez vezet. Berlin 2020-ra uniós szintű előrelépést szeretni elérni az ügyben.
Németországban 64 civil szervezet és szakszervezet - köztük az Human Rights Watch - indította el, az ellátási láncokkal kapcsolatos kampányát, sürgetve a német kormányt, hogy 2020-ig tegyen javaslatot egy olyan törvény megalkotására, amely kötelezi a német nagyvállalatokat arra, hogy termelési láncolatukba beépítsék az emberi jogok védeleméről és a környezetei tragédiák elkerüléséről szóló passzusokat. "Hihetetlenek azok a munkakörülmények, amelyekben az ellátási lánc kezdődik" – fogalmazott ezzel kapcsolatban Gerd Müller német fejlesztési miniszter és szigorú törvényt megalkotását szorgalmazta.
A német kormány 2016-ban fogadta el a „Gazdaság és emberi jogok nemzeti akciótervét”, amely felhívja a német társaságokat, hogy tartsák be az emberi jogi normákat. Az érdemi előrelépés azonban mindeddig csekély volt. Ezért Berlin azt tervezi, hogy a legalább 500 főt foglalkoztató „magas kockázatú ágazatból származó” társaságot kötelez a szabályok betartására. A mezőgazdaság, a bányászat, az élelmiszeripar, a textilipar, az elektromos készülékek gyártása, valamint az energiaellátás ágazataiban működő társaságoknak biztosítania kell, hogy beszállítóik is tartsák be az emberi jogokat és a környezetvédelem előírásait.
Kerstin Griese, a Szövetségi Munkaügyi Minisztérium államtitkára uniós szintű szabályozást is sürget, amely szintén a tisztességes beszállítói láncolatokért való felelősséget szorgalmazza a bangladesi Rana Plaza textilgyárban 2013-ban történt baleset apropóján, amelyben több mint 1100 munkavállaló halt meg.
Hubertus Heil munkaügyi és Gerd Müller fejlesztési miniszter néhány napja jelentette be, hogy elkezdik kidolgozni a tisztességes beszállítói láncolatról szóló törvény tervezetét, valamint megalkotnak egy emberi jogok védelmére szolgáló nemzeti cselekvési tervet és annak végrehajtásának ellenőrzésére szolgáló mechanizmust.
Heil szerint 2020-ig az egész EU-ra kiterjedő gyakorlatot kell előkészíteni a kötelező átvilágítások érdekében, biztosítva az emberi jogokat tiszteletben tartó üzleti gyakorlatot a többi uniós országban is.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.