Könyvajánló: Üzletiesedett emberi jogok

Az elmúlt fél évszázad során a világ tanúja lehetett annak, ahogyan a nemzetközi kereskedelmi és beruházás-védelmi jog szabályai megágyaztak a gazdasági globalizáció térnyerése előtt, illetve, ahogyan maga a gazdasági globalizáció – a tervgazdasági kísérlet összeomlásával – világszerte győzelemre jutott. Kéz a kézben járt ezzel a jelenséggel a transznacionális vállalatok, valamint az általuk irányított termelési és szolgáltatási hálózatok (global supply chain) üzleti világban játszott szerepének megerősödése és megszilárdulása.

Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a globális vállalatok üzletvitele és üzletpolitikája jelentős hatást gyakorol az emberek és az emberi közösségek életére, valamint az emberi jogaik szinte teljes spektrumára. Emellett hamar nyilvánvaló vált az is, hogy sok esetben nagyobb fenyegetést jelentenek az emberi jogokra, mint az államhatalom. Nem tartható tovább az a felfogás, amely kizárólag az államot tekinti veszélyesnek az emberi jogokra nézve. Sőt, a jelenkor új kihívásai közepette egyre nyilvánvalóbb, hogy az állam inkább partner és nem ellenség az emberi jogok védelmében és tiszteletének megóvásában.

Alex Newton ausztrál gyakorló jogász és elméleti szakember új könyve ezt a dilemmát és a dilemma orvoslására jelenleg rendelkezésre álló ENSZ iránymutatás (UN Guiding Principles on Business and Human Rights) működési mechanizmusát veszi szemügyre új könyvében.

A könyv elsőként áttekinti azt a társadalmi és gazdasági környezetet, amelyben az üzleti tevékenység előtt korábban soha nem látott lehetőségek nyíltak meg. A globálissá váló és az államokkal szemben is túlsúlyra szert tevő vállalati működés árnyoldala az emberi jogokra sok helyütt gyakorolt negatív hatásában érhető tetten. A legegyszerűbb ruhanemű gyártása során egy távoli országban alkalmazott gyermekmunka, vagy egy nagy bányászati beruházással együtt járó környezetpusztítás miatt ellehetetlenülő életfeltételek egyaránt az emberi jogok súlyos sérelmét eredményezik. A szerző számba veszi a jogsérelem orvoslásának lehetséges útjait, így a nemzetközi szerződés létrehozására irányuló erőfeszítéseket, a vállalatok önkéntes társadalmi felelősségvállalásának kérdését, valamint a John Ruggie harvardi professzor irányítása mellett kidolgozott és 2011 júniusában elfogadott ENSZ irányelveket.

A könyv részletes elemzést tartalmaz az ENSZ irányelv felfogásáról és három pillérre történő tagozódásáról, valamint az abból fakadó nemzetközi jogi kötelezettségekről. Emellett a teljesség igénye nélkül bemutatja néhány ország jogalkotási törekvéseit az üzleti világ és az emberi jogok kapcsolatát illetően. Mindezeket kiegészítve a könyv felvázolja és rendszerezi a jogi értelemben nem kötelező és szerteágazó felelősségvállalási kezdeményezéseket, valamint azoknak a vállalati működésre gyakorolt hatását. Végül pedig az elméleti kérdések elemzésének fényében a gyakorlat vizsgálatára váltva mutatja be, mit is kell tennie egy vállalatnak ahhoz, ha kezelni és orvosolni szeretné a működése során jelentkező emberi jogi kockázatokat. Zárásként pedig a négy különböző iparágból vett konkrét példákon keresztül mutatja be, hogy milyen emberi jogi jellegű kihívásokkal is néznek szembe a vállalatok.

A szerző következtetése szerint a vállalatok felelősséggel tartoznak a működésük során okozott társadalmi és környezeti károkért. Ezért elengedhetetlen, hogy az államok kellő szabályozás elfogadásán és érvényesítésén keresztül megfelelő védelmet biztosítsanak, míg a vállaltok proaktív magatartással igyekezzenek megfelelni az emberi jogok megtartásáért őket terhelő felelősségnek.

Forrás: Alex Newton, The Business of Human Rights. Best Practice and the UN Guiding Principles (Routledge, 2019).