Amerikai védelmi miniszter: Szöulnak többet kellene fizetnie az amerikai katonákért

Szöulnak többet kellene fizetnie a Dél-Koreában állomásozó amerikai katonákért, és fenn kellene tartania Japánnal a hírszerzési adatmegosztásra vonatkozó, lejáró szerződést – mondta Mark Esper amerikai védelmi miniszter pénteken a dél-koreai fővárosban. Dzsong Kjong Du dél-koreai védelmi miniszterrel közös sajtótájékoztatóján Esper emellett hangsúlyozta: Washingtonnak és Szöulnak úgy kell alakítaniuk közös hadgyakorlataikat, hogy azzal támogassák az észak-koreai nukleáris program felszámolására tett diplomáciai erőfeszítéseket. Ugyanakkor nem mondta, hogy bármi változás lenne a jövő hónapra tervezett gyakorlatozásban, amelyet Phenjan határozott hangon bírál.

Észak-Korea csütörtökön bejelentette, hogy elutasította az amerikaiak tárgyalási ajánlatát, miközben közeledik az év végi határidő, amelyet Phenjan megszabott a nukleáris tárgyalások felgyorsítása érdekében. Észak-Korea több rugalmasságot vár az Egyesült Államoktól, hogy közeledhessenek egymáshoz az álláspontok. Eközben Washington és Szöul igyekszik megegyezni a Dél-Koreában elrettentési célból állomásozó 28 500 fős amerikai katonai kontingens jövő évi költségvetéséről.

„Dél-Korea egy gazdag ország, többet tudna, és többet is kellene fizetnie az amerikai csapatokért” – vélekedett Esper. „Létfontosságú, hogy még az év vége előtt megkössük a védelmi paktumot Dél-Korea nagyobb tehervállalása mellett” – tette hozzá.

Dzsong elmondta: egyetért Esperrel abban, hogy a költségmegosztó megállapodásnak tisztességesnek és kölcsönösen elfogadhatónak kell lennie. Azt nem árulta el, hogy egyezik-e véleményük a hozzájárulás mértékéről. Egy dél-koreai képviselő a múlt héten azt mondta, hogy amerikai tisztségviselők a jövőben évente 5 milliárd dollárt (mintegy 1500 milliárd forintot) várnak Szöultól, több mint ötször annyit, mint amennyit az idén fizetett. A felek jövő héten újra tárgyalnak a kérdésről – közölte pénteken a szöuli külügyminisztérium.

Dzsong és Esper emellett megvitatta a november 23-án lejáró, hírszerzési adatmegosztásra vonatkozó japán-dél-koreai egyezményt (GSOMIA). Esper felszólította Szöult és Tokiót, hogy rendezzék a megállapodás körüli nézeteltéréseiket, mert viszályuk Észak-Korea és Kína malmára hajtja a vizet. Japán exportkorlátozásaira válaszul Dél-Korea augusztusban úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg az egyezményt.

„A GSOMIA fontos eszköz, amellyel Dél-Korea, az Egyesült Államok és Japán hatékonyan oszthatja meg információt, különösen háború idején” – mutatott rá az amerikai tárcavezető. Esetleges megszűnése „hatással lesz a hatékonyságunkra, ezért arra szólítjuk fel a feleket, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, és oldják meg a vitás kérdéseket” – folytatta.

Szöul ragaszkodik ahhoz, hogy először Japán változtasson magatartásán. Dél-Korea úgy véli: a japán exportkorlátozás válasz volt arra, hogy a szöuli legfelsőbb bíróság tavaly kártérítésre kötelezett több nagy japán vállalatot a második világháborús japán megszállás idején tömegesen használt kényszermunka miatt.

(MTI)