A szófiai orosz nagykövetség nem érti, miért zavarja a bolgárokat a „felszabadításról” szóló kiállításuk

Élesen bírálta a bolgár külügyminisztérium kedden azt a szófiai orosz nagykövetség által szervezett, szeptember 9-én nyíló kiállítást, amelyet az orosz szóhasználat szerint „​Kelet-Európának a nácizmus alóli felszabadítása 75. évfordulója” alkalmából szeptember 9-én nyitnak meg az orosz kulturális intézetben. Az egykor a szovjet érdekszférába tartozó, ma EU- és NATO-tag Bulgária külügyminisztériuma felszólította Oroszország szófiai nagykövetségét, hogy határolódjon el ettől a „kétes” történelmi kiállítástól, amely felszabadításként állítja be a szovjet csapatok 1944-es bulgáriai bevonulását. A tárca szerint a rendezvény felér a bolgár belügyekbe való beavatkozással.

A tárca, bár elismeri a szovjet hadsereg kulcsszerepét a náci Németország felett aratott győzelemben, emlékeztet, hogy a Szovjetunió a hidegháború idején erőszakkal elvágta Kelet-Közép-Európát a kontinens nyugati felétől. „A szovjet hadsereg bajonettjei fél évszázad elnyomást, a civil öntudat elfojtását, torz gazdaságfejlődést és a fejlett európai államoktól való leszakadást hozták Kelet- és Közép-Európa országaira” – olvasható a közleményben.

Az orosz nagykövetség értetlenségének adott hangot a bolgár tárca közleménye felett. Szerinte a kiállítás csupán orosz levéltárak anyagait mutatja be a bolgár érdeklődőknek. Több közülük korábban ismeretlen volt, vagy csak az utóbbi időben oldották fel titkosságukat. A nagykövetség leszögezte: a kiállításnak semmi köze a bolgár belpolitikai folyamatokhoz. A tárlatot a szófiai orosz kulturális és információs központban tervezik megnyitni az 1944. szeptember 9-i bolgár államcsíny – a kommunisták és szövetségeseik, az úgynevezett Hazafias Front szófiai hatalomátvétele – évfordulója alkalmából. A Vörös Hadsereg 1944. szeptember 8-án lépett bolgár területre, kommunista uralom alá taszítva az országot a következő 45 évben.

A bolgár társadalom máig megosztott a kommunista időszak megítélésében. Sokan nosztalgiát éreznek iránta egyebek között a bűnözés alacsony szintje, az ingyenes oktatás és egészségügyi ellátás miatt, míg mások a máskéntgondolkodók és az egyéni szabadságjogok eltiprására emlékeznek. A második legnagyobb politikai erő, a kommunista párt utódszervezete, a Szocialista Párt hívei máig koszorúznak szeptember 9-én a Szovjet Hadsereg emlékművénél. A liberális és jobboldali politikai pártok viszont inkább a kommunista rezsim becslések szerint több mint 20 ezer kivégzett áldozatára emlékeznek ezen a napon.

(MTI)