Az Amazonas Alapot a kezdetek óta 8,3 milliárd koronával finanszírozta Norvégia, az első számú adományozó.
Németország után Norvégia, az Amazonas Alap fő finanszírozója is bejelentette, hogy felfüggeszti az esőerdők és az élővilág sokszínűségének védelmét szolgáló projektek támogatását Brazíliában, mert az ottani kormány semmit sem tesz a világ tüdeje, az amazonasi esőerdő megóvására.
A tavalyi természetvédelmi projektek eredményei alapján idén nagyjából 300 millió norvég korona (9,7 milliárd forint) támogatás illetné meg Brazíliát, de Norvégia nem utalja át az összeget, mert Brazília megszegte a vele és Németországgal kötött egyezményt azáltal, hogy az ő beleegyezésük nélkül, önhatalmúlag leállította az Amazonas Alap igazgatóságának és technikai bizottságának működését – közölte Ola Elvestuen környezetvédelmi miniszter.
A 2008-ban életre hívott Amazonas Alapot a kezdetek óta 8,3 milliárd koronával (270 milliárd forint) finanszírozta Norvégia, az első számú adományozó. Németország eddig 20 milliárd forintnak, a Petrobras brazil olajtársaság pedig 2,25 milliárd forintnak megfelelő összeggel járult hozzá a segélyalap működéséhez.
Norvégia a múlt hónapban aggodalmát fejezte ki az amazonasi esőerdők kivágásának gyorsuló tempója miatt. A környezetvédelmi miniszter szerint immár világos, hogy a brazil kormánynak esze ágában sincs megállítani az erdőirtást. A német környezetvédelmi miniszter múlt héten jelentette be, hogy az amazonasi esőerdők irtásának drasztikus felgyorsulása miatt a tárca leállítja az őserdők és a biodiverzitás védelmét szolgáló projektek támogatását, és ennek értelmében mintegy 35 millió euró (11,3 milliárd forint) értékű támogatást zárol.
Az Amazonas őserdeit is figyelő Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE) szerint az ország idén sokszorta több erdőt veszített, mint a korábbi években. Az INPE igazgatója augusztus elején távozni kényszerült posztjáról azt követően, hogy Bolsonaro többször bírálta az intézetet, azt állítván, jelentései az erdőirtások ütemének gyorsulásáról ártanak Brazília hírnevének.
Jair Bolsonaro brazil elnök úgy reagált a segélyek leállítására, hogy országának nincs is szüksége a külföldi pénzekre, a két európai ország pedig foglalkozzon inkább saját környezeti problémáival. Rámutatott, hogy Norvégia bálnákat öl és kőolajat termel ki az Északi-sarkvidéken. Angela Merkel német kancellárnak azt üzente, hogy fordítsa a pénzt Németország újraerdősítésére, Norvégia pedig inkább Németországot segítse az újraerdősítésben.
Az Amazonas-régió nagy területeit használják haszonállatok tenyésztésére és takarmánynövények termesztésére. Az elmúlt 50 évben az esőerdő 17 százaléka tűnt el. A kutatók szerint a Föld zöld tüdeje hatalmas szavannává változhat, ha a veszteség mértéke eléri a 20-25 százalékot.
(MTI)
Berlini politikusok attól tartanak, hogy az Ukrajnából Németországba érkező férfiak számának hirtelen emelkedése csökkenti a Kijevnek nyújtott katonai támogatás iránti lelkesedést.
Hollandia is a bevált recepthez nyúlhat.
Ez már rég nem vicc: Európa örökre megváltozott, a migráció lényegében aláásta a biztonságot Nyugat-Európában.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
A Faktum elemzése szerint szeptember közepén Berlinben plakátok toboroztak önkénteseket az Ukrán Nemzetközi Légió nevében, miközben a kampány eredete és jogszerűsége homályos maradt.
A Merz-kormány már érzi, milyen az, ha veszélybe kerül az üzemanyag- és energiabiztonság. Egész Északkelet-Németország olaj nélkül maradhat.
Raskó György a multik megadóztatása miatt aggódik és csekélynek nevezi a kisvállalkozások által teremett értéket.
