Moszkva higgadtságra kéri Washingtont és Teheránt

Moszkva figyelemmel kíséri a Perzsa-öbölben és az Irán körül kialakult helyzetet és mindenkit önmérsékletre szólít fel – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak. „A helyzet a Perzsa-öbölben nagyon feszült, ami komoly nyugtalanságot kelt” – nyilatkozott Peszkov az Egyesült Államok és az Irán közötti feszültség kiéleződéséről.

„Figyelemmel kísérjük a helyzetet és önmérsékletre szólítunk fel minden országot, amelynek köze van hozzá” – mondta.

Háború szélén a Perzsa-öbölben

Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes „rendkívül veszélyesnek” nevezte a Perzsa-öbölben kialakult helyzetet, az hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok „a háború szélén egyensúlyoz”.

A diplomata szerint a tény, hogy a csapásmérés a tervezéstől már eljutott a döntéshozatal szintjére, azt bizonyítja, hogy Washington „provokálja a helyzetet, azt a nyílt konfliktus szakadékában gurulás felé taszigálja, bármennyire is igyekszik a Pentagon ennek az ellenkezőjét állítani”.

Rjabkov kifogásolta, hogy az Egyesült Államok ahelyett, hogy érdemi megfontolás tárgyává tenné a válság politikai rendezését sürgető orosz javaslatokat, inkább azzal vádolja Moszkvát, hogy ki akarja terjeszteni befolyást. A miniszterhelyettes arra szólította fel Washingtont, hogy mérlegelje a következményeket és óva intett a felelőtlen lépésektől.

Acélidegekre kérte Iránt és az Egyesült Államokat az ENSZ

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár felhívta az Egyesült Államokat és Iránt, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely tovább súlyosbítaná a jelenlegi feszült helyzetet, s hogy „őrizzék meg az acélidegeiket”. Stéphane Dujarric, Guterres szóvivője az ENSZ New York-i székházában pénteken újságírók előtt kijelentette: „az ENSZ-főtitkár szilárdan hisz abban, hogy párbeszédre van szükség az érintett felek között, amely a legjobb módja a feszültség enyhítésének”.

Dujarric hozzátette, hogy az ENSZ különböző szinten kapcsolatban áll a felekkel, és ugyanazt az üzenetet küldi nyilvánosan és a magán érintkezésekben is: „el kell kerülni a feszültség éleződését”. A szóvivő bejelentette, hogy Guterres a jövő héten részt vesz a húsz legfejlettebb ipari ország (G20) oszakai csúcstalálkozóján, de arra nem tért ki, hogy találkozik-e Japánban Donald Trump amerikai elnökkel.

Az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsa zárt ajtók mögötti ülésének összehívását kérte hétfőre az Iránnal és a két tankerhajóval kapcsolatos incidensek miatt. Két, nevének elhallgatását kérő diplomata megerősítette Washington kérését, és közölte, hogy a testület feltehetően hétfő délután ül össze.

Újabb iráni fenyegetés

Az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka pénteken kijelentette, hogy az Egyesült Államok térségbeli támaszpontjai és a Perzsa(Arab)-öbölben állomásozó repülőhordozói az iráni precíziós csapásmérésre alkalmas rakéták hatótávolságán belül vannak.

„Az amerikai erők veszélyt jelentettek a térségben, de most Irán számára lehetőséget jelentenek. (...) Nem beszélnek Irán elleni háborúról, mert tudják, hogy milyen kényes helyzetben vannak” – mondta Amirali Hadzsizadeh, az iráni Forradalmi Gárda űr- és légi hadosztályának parancsnoka az állami televízióban. 

Egy drón okozta a kiéleződést?

Június 13-én két tankerhajót ért támadás az Ománi-öbölben. Az Egyesült Államok a történtekért Iránt tette felelőssé, álláspontját Nagy-Britannia és Szaúd-Arábia támogatásáról biztosította.

Az iráni légvédelem csütörtökön lelőtt egy amerikai drónt. Az incidenssel kapcsolatban az Egyesült Államok közel-keleti katonai műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (Centcom) azt közölte, hogy a pilóta nélküli felderítő eszközt a Hormuzi-szoros fölött, nemzetközi légtérben lőtte le egy iráni föld-levegő rakéta. Teherán ezzel szemben többször leszögezte: a drón iráni légtérbe hatolt be, és a dél-iráni Hormuzgán tartomány fölött lőtték le.

A The New York Times értesülése szerint Donald Trump elnök csütörtökön jóváhagyta, az Egyesült Államok pénteken csapást mérjen iráni célpontokra, de végül leállította a műveletet.

(MTI)