Dekriminalizálná az illegális migrációt az Európai Parlament kutatóközpontja

Nem használt és kevésbé használt jogi rendelkezések

A kutatóközpont leszögezi, hogy a Lisszaboni Szerződés közel 10 éve hatályban van, de a mai napig léteznek olyan passzusai, amelyek kapcsán további integrációs és jogharmonizációs lépéseket lehetne tenni. Az EPRS szerint a Lisszaboni Szerződésben 34 szakpolitikai rész található, amelyek kapcsán csupán gyenge szupranacionális együttműködés fejlődött ki, vagy egyszerűen semmilyen lépést nem tettek ezidáig az uniós döntéshozók. A nem használt jogi rendelkezések kategória alatt azt érti a dokumentum, hogy ugyan a Szerződésben megjelenik a szakpolitikához tartozó szabályozás, de eddig még nem született konkrét jogszabály az adott kérdésben. A kevésbé használt jogi rendelkezések pedig azt jelentik, hogy ugyan élnek a Szerződésben foglalt lehetőségekkel, de nem kellő hatékonysággal és nem megfelelő mértékig kihasználva. A kutatóközpont javaslata szerint mindenképp fontos lenne felkarolni ezeket a területeket és még szorosabb együttműködést kialakítani szupranacionális szinten. Megjegyzendő, hogy több szenior uniós politikusra hivatkozva arra is utalást tesz a dokumentum, hogy az Európai Parlament hatásköreit ki kellene szélesíteni a jövőben.

A májusi választások egyik legfontosabb kérdése a terrorizmus elleni harc

Az elemzés készítői előzetesen felmérést készítettek az uniós állampolgárok körében azzal kapcsolatban, hogy a vizsgált társadalmi és politikai kérdésekről mit gondolnak. A közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU-n belüli szabad mozgás elvét, valamint a válaszadók 75 százaléka tovább fejlesztené az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikáját. Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy a többség – a válaszadók körülbelül 55 százaléka – szerint célszerű lenne egy közös EU-s hadsereget felállítani. Az irreguláris migrációt a megkérdezettek közel háromnegyede elutasítja, és ezen a területen is több intézkedést, cselekvést vár. Az Eurobarometer korábbi adataira hivatkozva azt is megemlítik, hogy környezetvédelmi kérdésekben is ösztönözni kellene a közös fellépést, hiszen a válaszadók közel 67 százaléka vélte úgy, hogy inkább EU-s szinten kellene szabályozni a kérdést, mint nemzetállami szinten. A személyes adatok védelme kapcsán aggodalomra adhat okot, hogy a válaszadó uniós polgárok 67 százaléka úgy érzi: nem tudják teljes mértékben kontrollálni, hogy mi történek személyes jellegű adataikkal az interneten. A terrorizmus elleni harc bizonyult az egyik legfontosabb ügynek a felmérés alapján. A megkérdezettek 49 százaléka szerint a májusi európai parlamenti választásokat az fogja eldönteni, hogy hogyan viszonyulnak a pártcsaládok a kérdéshez.

A javaslat dekriminalizálná az illegális migrációt

Az EPRS elemzése 9 politikai területre fókuszált, amikor a 34 nem, vagy nem kellő mértékben használt rendelkezést definiálta, és javaslatokat tett a jogilag hatékonyabb kihasználásukra. Az első nagy csoportba azokat az ügyeket sorolja az elemzés, amelyek a közös kül- és biztonságpolitikához tartoznak. Nem használt, de a Lisszaboni Szerződésben biztosított jogi rendelkezésként hivatkoznak a közös kül- és biztonságpolitika hatékony döntési mechanizmusára. A dokumentum szerint formai és eljárási okok miatt túlzottan nehézkes a döntéshozatal ebben a témakörben, s ezért mindenképp javasolt a változtatás. Többek között ki nem használt lehetőségként utalnak a közös EU-s hadsereg felállítására is.

A következő csoportokba olyan ügyek kerültek, amelyek a bevételekkel, a költségvetéssel és a strukturális alapokkal kapcsolatosak. Itt három olyan területet említenek, ahol kevésbé használták ki a döntéshozók a Lisszaboni Szerződésben foglaltakat. A dokumentum szorgalmazza a hatékonyabb együttműködést a csalások visszaszorítása érdekében, valamint a strukturális és beruházási alapok esetében részletesebb és komolyabb feltételek kidolgozását. A migráció és a menedékjog kapcsán három olyan Szerződés cikkre utal az EPRS, amelyek esetében tovább lehetne fejleszteni az együttműködést. A külső határok védelme prioritásként jelenik meg, valamint az országok közötti információ- és adatcsere szintén kiemelt részként szerepel. A fenti felvetések megvalósítása érdekében a digitalizációt és a technológiai innovációt hívnák segítségül a szerzők. Fontos pontként jelenik meg a harmadik országokkal való kapcsolatfelvétel és sikeres kommunikációs stratégia is. Az irreguláris migráció meggátolása kapcsán a nemzetállamok kooperációjában látják a megoldást amellett, hogy az illegális migráció dekriminalizálását is sürgetik. A szerzők szerint komolyabb hangsúlyt kellene fektetni a terrorizmus megelőzésére, valamint a nemzetközi igazságszolgáltatási együttműködést koordináló EUROJUST erejének növelésére egyaránt.

A polgári jog és a társasági jog kapcsán szorgalmazzák a peren kívüli megegyezést és a választottbíróságok előtti alternatív vitarendezést. A dokumentum szerint az EU-s szellemi tulajdonjog olyan területnek számít, amelynek szabályozására a Szerződés lehetőséget biztosít, de a törvényhozók még nem éltek vele. A gazdaságpolitikai és monetáris kategória kapcsán a tanulmány rámutat, hogy az euróövezetet multilaterális ellenőrzésnek kellene alávetni, valamint, hogy meg kellene erősíteni az eurózóna részes államainak pozícióit. A következő csoportban, ahol az intézményi ügyeket veszik górcső alá, az elemzés írói kifejtik, hogy uniformizálni kellene az európai parlamenti választások lebonyolítását minden tagállamban. A nyolcadik és kilencedik egységben a társadalmi, kulturális és oktatási tevékenységeket vizsgálják. Kifejtik, hogy ideális lenne az egyetemek és a vállalatok közötti határokon átnyúló kooperatív kommunikáció és együttműködés fejlesztése. Szorgalmazzák az Erasmus+ program kiterjesztését, valamint hatékonyabb gyakornoki rendszerek kidolgozását a nemzetközi kapcsolatok élénkítése céljából.