A leningrádi blokád áldozatai emlékművének átadása miatt utazik Vlagyimir Putyin orosz elnök Jeruzsálembe.
Meghívást fogadott el Vlagyimir Putyin orosz elnök a leningrádi náci blokád áldozatainak szentelt jeruzsálemi emlékmű felavatására Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőtől szerdán Moszkvában. Netanjahu a szertartásról csak annyit mondott el a zárt ajtók mögött megkezdődött hivatalos tárgyalások előtt, hogy a közeljövőben fogják megtartani.
A két vezető személyesen most találkozott először azt követően, hogy a szíriai légvédelem egy szeptemberi izraeli légitámadás közben tévedésből lelőtt egy orosz katonai felderítő repülőgépet. A 15 halálos áldozatot követelő incidensért Oroszország Izraelt tette felelőssé.
Putyin a szerdai eszmecsere első, a tévékamerák nyilvánossága előtt lefolytatott perceiben nagyon fontosnak nevezte, hogy megvitathassa vendégével a közel-keleti biztonság kéréseit, amelyek szerinte megkövetelik a legmagasabb szinten folytatott konzultációkat. Méltatta az „abszolút számok tekintetében nem nagyon nagy” kétoldalú kereskedelem növekedését.
Netanjahu, aki említést tett arról, hogy több mint egymillió orosz ajkú állampolgár járult hozzá jelentősen hazájának fejlődéséhez, és „nagyszerűnek” nevezte a kétoldalú viszonyt, azt mondta, hogy Izrael és Irán viszonyának megvitatására készül házigazdájával. Megismételte álláspontját, amely szerint a térség stabilitását és biztonságát a leginkább mértékben Teherán és szövetségesei fenyegetik. Hangsúlyozta, hogy Izrael nem hagyja valóra váltani ezt a fenyegetést, és további erőfeszítéseket tesz a régió biztonsága érdekében.
Bejámin Netanjahut eredetileg múlt csütörtökre várták Moszkvába, de az izraeli kormányfő a vizitjét belpolitikai okokra hivatkozva elhalasztotta.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyon durva támadás Magyarország szuverenitásával szemben”.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
Újabb dróntámadásról számolt be a Gazprom.
Ironikus módon Izraelnek nem voltak mindig rossz kapcsolatai Iránnal, ráadásul ez az állítás nem csak az 1978-as iráni iszlám forradalom előtti időszakra igaz.
Heves légicsapások érték Libanon fővárosát, miközben Izrael már nyíltan beszél a déli területek megszállásáról.
Az MSZP egykori országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: „A rendkívüli idők rendkívüli döntéseket követelnek.” Cserébe komoly kérdések merültek fel a Tisza állítólagos támogatottsága kapcsán.
