Tájékoztatása szerint a 9M728 és a 9M729 típusú fegyvereket gyárilag szerelik fel robbanótöltettel és töltik fel üzemanyaggal, konténerben szállítják a csapategységekhez, ahol az utántöltés már műszakilag megvalósíthatatlan. A tábornok kifogásolta, hogy az Egyesült Államok nem támasztotta alá „objektív adatokkal” azt az állítását, miszerint Oroszország 500 kilométert meghaladó hatótávolságú, szárazföldi indítású manőverező robotrepülőgépet fejlesztett ki, mert a 9M729 kipróbált maximális tesztelt repülési távolsága 480 kilométer volt. Mint mondta, a Kapusztyin Jar-i gyakorlótérről felbocsátott, ennél nagyobb hatótávolságú eszközök mind interkontinentális ballisztikus rakéták voltak.
Élt harminckét évet?
Rjabov közölte: Moszkva abból indul ki, hogy az INF szerződés végrehajtása abban az időszakban is kötelező marad, amelyre az Egyesült Államok „felfüggeszti” az abban való részességét.
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
(MTI)