Három táborra osztódott a világ a venezuelai elnök személyének elismerésében

Három táborra osztódott a világ a venezuelai elnök személyének elismerésében: Oroszország mellett Kína és egyebek között Törökország is a hivatalban lévő venezuelai elnököt, Nicolás Madurót támogatja a magát szerdán ideiglenes elnöknek kikiáltó Juan Guaidóval szemben, míg az Egyesült Államokkal az élen seregnyi ország az ellenzéki politikust ismerte el új elnöknek. Ugyanakkor akadnak egyelőre semleges álláspontra helyezkedők is.

Guaidó a Maduro elleni szerdai tüntetésen nyilvánította magát az évek óta súlyos gazdasági és társadalmi válsággal küzdő Venezuela ideiglenes elnökévé. Maduro államcsínynek nevezte a történteket, és kiutasította az amerikai diplomatákat az országból.

Team Maduro

Moszkva egyenesen azzal vádolja Washingtont, hogy az megkísérli a hatalmat elbitorolni tüntetések szításával Venezuelában és Guaidó elismerésével. Oroszország amerikai katonai beavatkozás eshetőségére figyelmeztetett. 

Kína is Maduro-párti, szintén nem örvendezne Maduro bukásának, mivel jelentős hitelezője, akárcsak Moszkva, amely ráadásul Venezuela hadseregének is segítséget nyújtott az utóbbi években. Peking közölte, hogy ellenez minden külső beavatkozást, és támogatja Venezuela kormányát az ország függetlenségének megőrzésében és stabilitásának helyreállításában.

Nicolás Maduro

Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan csütörtökön telefonon beszélt Maduróval. „Testvérem, maradj erős, mi veled vagyunk!" – idézte Erdogan szavait szóvivője. Pár órával később a török államfő egy katonai akadémián közölte, hogy "a demokrácia híveként" elítél minden államcsínykísérletet.

Irán – Törökországhoz hasonlóan – szintén hevesen kiállt Maduro mellett, közölve, hogy Teherán a jelenlegi kormányt és „Venezuela népét" támogatja a törvénytelen tettekkel, például az államcsínnyel szemben.

Az államcsíny szóval Maduro minősítette az országában szerdán történteket, és mivel Washington elismerte államfőnek a magát elnöknek kikiáltó Guaidót, szerdán kiutasította az amerikai diplomatákat az országból. Washington közölte, hogy nem fogadja el diplomatái kiutasítását Madurótól, és kapcsolatait az ideiglenes államfő kormánya révén kívánja fenntartani.

Az amerikai földrész megosztott

Ami az amerikai földrész egészét illeti, az Egyesült Államokon kívül Kanada, Argentína, Brazília, Guatemala, Honduras, Kolumbia, Costa Rica, Panama, Paraguay, Peru és Chile támogatásáról biztosította az ellenzéki politikust, és elismerte őt államfőnek. Kuba, Bolívia és Salvador továbbra is Madurót támogatja, Mexikó pedig közölte, hogy a be nem avatkozás politikáját követi. 

Evo Morales bolíviai elnök a Maduro-rendszer elleni „puccskísérlettel" vádolta az Egyesült Államokat. „Washingtont nem foglalkoztatja a demokrácia helyzete Venezuelában, valójában annak olajkészletére akarja rátenni a kezét, miután a Közel-Keleten háborút szított, és most a beavatkozás agresszív politikáját Latin-Amerikában akarja folytatni" – fogalmazott Morales Twitter-bejegyzésében. Ugyanakkor leszögezte: „A demokráciában a nép választja az elnököt, nem egy birodalom". 

Juan Guaidó

Európa inkább Guaidó-párti

Ami a nyugati hatalmakat illeti, zömük Guaidót támogatja. 

Theresa May brit miniszterelnök közölte, hogy Nagy-Britannia Venezuela ellenzéki vezetőjének oldalán áll. 

Emmanuel Macron francia elnök fejet hajtott a - szavai szerint - szabadságért tüntető tömegek bátorsága előtt, és támogatásáról biztosította Guiadót. 

Németország visszafogottabb álláspontot képvisel. Venezuela parlamentjének „különleges szerepe van az ország szabad jövőjének biztosításában" – áll a német kormány nyilatkozatában.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök „rendkívüli aggodalmát" fejezte ki kormánya részéről annak kockázatával kapcsolatosan, hogy fokozódhat az erőszak Venezuelában, és a népakaratot biztosító demokratikus folyamat mellett állt ki.

Az Európai Unió szintén nyilatkozatban új választás kiírására szólította fel Venezuelát, ám nem ismerte el nyíltan Guiadót államfőnek.

Ugyanakkor Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke csütörtökön úgy fogalmazott: mielőbb távoznia kell a hivatalban lévő venezuelai államfőnek, békés átmenetre, szabad és tisztességes választásokra van szükség, mert a lakosságnak elege van a jelenlegi illegitim rezsimből. Tajani emellett beszámolt arról, hogy telefonon beszélt Guaidóval, aki az EP elnökének a véleménye szerint az ellenzéki többségű caracasi parlament elnökeként demokratikus legitimációval bír.

Az ENSZ párbeszédre szólította fel a feleket

António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön párbeszédre szólította fel a venezuelai belpolitikai válság szemben álló feleit a katasztrófa elkerülése érdekében. „Reméljük, hogy lehetséges a párbeszéd, hogy elkerüljünk egy konfliktust, amely katasztrófa lenne az ország lakosságára és a térségre nézve" – mondta Guterres.

Ferenc pápa is megszólalt

Ferenc pápa „minden erőfeszítést támogat, amellyel el lehet kerülni a venezuelaiak újabb szenvedéseit" – jelentette ki csütörtökön Alessandro Gisotti ügyvivő vatikáni szóvivő.

A Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó alkalmából panamai látogatáson tartózkodó Ferenc pápa a Vatikán közleménye szerint „imádkozik az áldozatokért és Venezuela népéért.” Gisotti arra nem tért ki, hogy a Szentszék elismeri-e a magát szerdán önhatalmúlag elnöknek kikiáltó Juan Guaidó parlamenti elnököt.

Közep-amerikai püspökök előtt Panamavárosban elmondott beszédében a pápa azt hangsúlyozta, hogy az egyháznak segítenie kell a híveket, hogy túllépjenek a bevándorlókkal kapcsolatos félelmeiken és bizalmatlanságukon. 

(MTI)