Csűrték-csavarták a felmérést, hogy leégessék Magyarországot, de csak Romániát sikerült
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
Sorra jelentik be az uniós tagállamok, hogy ideiglenes határellenőrzéseik határidejét kitolják. Az intézkedés hátterében két tény áll. Az egyik a Németországot érintő migrációs folyamatok, illetve az ebből eredő terrorveszélyhelyzet megjelenése. Több ország sem kockáztat, inkább meghosszabbítják az ideglenes határellenőrzésre irányuló nemzeti szabályozásokat.
Legutóbb október 12-én a dán kormány értesítette az Európai Bizottságot és a többi schengeni tagállamot arról, hogy a dán-német határon bevezetett ideiglenes határellenőrzést további 6 hónappal kitolják – írja a Reuters. Inger Støjberg migrációért és integrációért felelős miniszter úgy nyilatkozott, hogy bár a bevándorlási adatokban jelentős csökkenést sikerült elérni, még mindig magas a terrorfenyegetettség az ország határain. Ezért a dán kormány szükségesnek tartja az újabb 6 hónapos hosszabbítást, amely így 2019. május 11-én jár le. Azonban nemcsak Dánia tette meg az efféle óvintézkedéseket, hanem már Ausztria és Franciaország is jelezte, hogy meghosszabbítják az ellenőrzést.
Horst Seehofer elmondta, hogy szerinte az illegális migráció mértéke és a határátlépések száma még mindig kiugróan magas, emiatt indokoltnak látja a külső határok megvédését is. Európai uniós szemszögből azonban nem a föderalista elképzeléseknek kedvez ez a folyamat, hiszen a schengeni terület esszenciáját éppen az adta, hogy ellenőrzés nélkül, szabadon áramolhatott a négy alapszabadság, tehát a munkaerő, az áru, a tőke és a szolgáltatás. Jogtechnikai szempontból az EU döntéshozói úgy rendelkeztek, hogy kivételes esetekben a tagállamok újra bevezethetik a határellenőrzést, ám ennek jóváhagyását csak az Európai Bizottság engedélyezheti. Kitétel továbbá az is, hogy összességében csak 2 évre szólhat az ellenőrzési időszak meghosszabbítása, s ezt 6 hónapos periódusokban kezdeményezhetik az érintett országok.