Az orosz külügyminiszter-helyettes szerint veszélyes lépés az INF-szerződés felmondása

„Nagyon veszélyes lépés", hogy az Egyesült Államok felmondja a  rövid és közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló megállapodást (INF), arra hivatkozva, hogy Oroszország megsérti az 1987-ben aláírt egyezményt – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.

Az oroszok nem örülnek Trump bejelentésének

Rjabkov szerint Trump döntését a nemzetközi közösség minden olyan országa határozottan el fogja ítélni,  amely a biztonság és a stabilitás elkötelezettje. A magas rangú diplomata úgy vélekedett, hogy az Washington azért mondta fel az egyezményt, mert az útjában állhat globális egyeduralmi törekvéseinek. Kifejezte reményét, hogy John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, aki vasárnap este az orosz fővárosba érkezett, a hétfőn és kedden lefolytatandó moszkvai tárgyalásai során elmagyarázza Washington szándékait. Hangsúlyozta, hogy az orosz válaszlépések megtételéhez konkrétan meg ismerni az amerikai indítékokat és elítélte, hogy lépésével Washington szerinte engedményeket akar kizsarolni Moszkvából. Nehezményezte, hogy az Egyesült Államok a megítélése szerint vitás kérdésekben nem kívánt megállapodni. Hangsúlyozta, hogy Moszkva szigorúan tartja magát az INF-egyezményhez és ennek az ellenkezőjével vádolta meg Washingtont. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin és  Bolton találkozója továbbra is előkészületben van, annak ellenére, hogy Trump az INF-megállapodás felmondására készül.

Konsztantyin Koszacsov,  az orosz parlamenti felsőház  külügyi bizottságának elnöke a Facebookon azt írta: az amerikai kilépés azt jelenti, hogy „az emberiség teljes zűrzavarral szembesül a nukleáris fegyverek területén". Úgy vélekedett, hogy Trump szándékbejelentése egyelőre csak az amerikai tárgyalópozíció erősítését célzó zsarolás, mintsem beteljesült jogi lépés. Leonyid Szluckij, az alsóház külügyi bizottságának vezetője szintén alaptalannak nevezte az amerikai vádat, amely szerint Oroszország évek óta áthágja a megállapodást. Vlagyimir Samanov, alsóházi védelmi bizottság elnöke szerint az INF-szerződés amerikai felmondása aláássa a stabilitást és a fegyverkezési versenyhez vezet majd. A orosz légideszantos erők volt parancsnoka kilátásba helyezte, hogy  Oroszország – az anyagi lehetőségeinek keretei között – megfelelő választ fog adni erre az intézkedésre.  Ő is felhívta a figyelmet arra, hogy a maga részéről Moszkva is az INF-szerződés megsértésével vádolta meg Washingtont, de az amerikai fél nem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a kifogásokkal kapcsolatban. Samanov szintén alaptalannak nevezte az amerikai vádakat. A kérdésre, hogy van-e esély egy új szerződés kidolgozására, a tábornokból lett politikus kijelentette: „Mi megpróbáltuk. A labda most az ő térfelükön van".

Az előzmények

Donald Trump amerikai elnök szombaton a nevadai Elkóban tett kampánykörútja után jelentette be, hogy felmondja a nemzetközi szerződést. „Felbontjuk a szerződést, majd fegyvereket fogunk fejleszteni, hacsak Oroszország és Kína nem egyezik bele egy új megállapodásba" –fogalmazott Trump. Oroszország már korábban kilátásba helyezett „válaszlépéseket", számítva az amerikai kihátrálásra. Éppen egy évvel ezelőtt Vlagyimir Putyin orosz elnök Szocsiban már jelezte: országa „haladéktalanul és szimmetrikus módon" reagál majd, ha az Egyesült Államok felmondja a szerződést.

Az INF-szerződést – Szerződés az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunó között a közepes és rövid hatótávolságú rakétáik felszámolásáról – 1987. december 8-án Washingtonban írta alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő és kommunista pártfőtitkár. Az amerikai szenátus fél évvel később, 1988. május 27-én ratifikálta, és a moszkvai június 1-jei ellenjegyzést követően lépett életbe. A szerződés szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépekről rendelkezett. A hatótávolságot 500-5500 kilométerben határozták meg. Az egyezmény – amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában – megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

A szerződést aláíró Mihail Gorbacsov vasárnap az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva azt hangoztatta, hogy az INF-ből való kilépés szándéka egyet jelent a Szovjetunió és Egyesült Államok által megalapozott nukleáris leszerelés megfordításának szándékával. Mint mondta, ezzel nemcsak Oroszország, de több más állam vezetése sem ért egyet. Hibának és ostobaságnak nevezte az INF-szerződés felmondását, és a régi fegyverzetkorlátozási megállapodások fenntartása mellett foglalt állást, rámutatva, hogy azok olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyeket más nemzetközi dokumentumok nem. 

„Minden olyan szerződést, amely a nukleáris leszerelésre és az atomfegyverek korlátozására irányul, meg kell őrizni a földi élet megóvása érdekében" – nyilatkozott Gorbacsov.

Az Egyesült Államok 2014 júliusa óta állítja, hogy Oroszország a 9M729, Novátor típusú manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja és a maga részéről azzal vádolja a Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepítette ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.

(MTI)